Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

213 Erdélyben úgy Kraszna, K. Szolnok, Zaránd megyékben, és Kővárvidéken a nádlási haszonvételek végrehajtására nézve szintén a fennebbi szabályok követendők, d) 111. A legelő elkülönítést illetőleg a nyilt parancs e) de az uj törvény is kimondja, hogy a legeltetés a volt jobbágyok tulajdonát képező elkülönzött földeken, az egykori földes urakat többé nem illeti; viszont a volt jobbágyok sem legeltethetnek a volt f. urnák elkülönözött földjein. Ugyanez áll különösen az erdő-nádas és legelőrészekre is, a melyek az elkülönzés folytán egyik vagy másik félnek illetményül jutottak, f) A legelő elkülönzés az 1836-ki y) törvény szerint történik, de az ottani négyhold minimum csak azon esetben szállítható le, ha az illető volt f. úrnak ugyazon határbeli legelő illetőségéből ki nem kerülne. A hol pedig maradványföldek felszámításának nincs helye, Ifi) a legelőilletmény kiszabása ép ugy eszközlendő, mint az erdőilletményé.i) Ott is kiadandó az erdőből a legelő illetmény, hol a volt jobbágyok az urasági erdőben is legeltettek ; és a volt úrbéresek erdő illetményétől külön jelölendő ki; de a csupán legelőül kijelölt téren találtató fák, más egyezés nem lévén, a volt f. urat illetik. Te) Közhasználatú csapások, utak, teljesen haszonvehetetlen térek, a községi utczák, és a rendes közlekedésre szükséges térek senki illetményébe be nem számithatók. A haszonvehetetlen tér annak tulajdona, a kinek egyéni birtoka közé esik, különben a volt f. urat illeti. A közlekedési utak, az utczák, és a község beltelkén létező magánjogi tulajdont nem képező térek községi vagyont képeznek, az ily tereken másokat illető vásárjog érintetlenül hagyatván. Gazdasági utak és közhasználatú csapások a volt úrbéresek birtokán ezeket, a volt f. úr birtokán pedig az utóbbit illetik, de az ilyen kölcsönösen fenálló szolgalmak jövőre is éritnetlenül maradnak. I) A hol a legelő elkülönzés még nem történt meg, minden egyes volt jobbágy vagy zsellér követelheti, hogy illetménye külön, és a helyi körülmények szerint többi birtokával egyesítve hasittassék ki. A hol pedig a legelő elkülönzés már végbe ment, a volt urb. zsellérek legelő illetményüket a volt telkesekétől elkülöníthetik, sőt magok közt fel is oszthatják, ha azt a zselléreket összesen illető legelő legalább egy negyedrészének birtokosa kéri. A volt telkes jobbágyoknak és zselléreknek közösen jutott legelő az egyesek közt felosztandó, ha a felosztást kérők urb. birtoka a határban lévő urb. birtoknak legalább egy negyedét teszi. A felosztási s elkülönzési költségeket ha a szabályozás már meg-