Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

211 Erdélyre, ugy Kraszna, k. Szolnok, Záránd, valamint Kővárvidékre nézve: Oly erdők, vagy erdőrészek, melyek akár az 1819/20-ki orsz. összeirás előtt, akár azután örök szerződés vagy végérvényes Ítélet utján a községnek vagy egyes volt úrbéreseknek kizárólagos haszonvételül adattak át, urb. rendezés alá nem esnek, hanem a volt úrbéresek tulajdonává válnak. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben a volt földesúr tisztjei vagy cselédjei részére fen volt tartva az erdei, vagy legeltetési haszonvétel, az a volt úrbéresek tulajdoni jogát nem csonkitja, de a fentartott haszonvételnek megfelelő erdőrész a volt f. úrnak kiadandó. Egyéb esetekben az urb. faizás vagy makkoltatás fejében a volt úrbéreseknek járó erdőilletmény kiszabásánál a következő elvek tartandók szem előtt: 1. Azon jobbágy házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1819/20 évi orsz. összeirás szerint az első oszt. községekben legalább 6 hold, másodikban 9, harmadik és negyedikben legalább 11 hold urb. föld tartozik, holdját 1600 négyszeg öllel számitva. 2. Erdő illetményül egy egész telek számára egy és félholdnál csekélyebb és 6 holdnál nagjobb erdőtér, holdját 1600 négyszög öllel rendszerint nem szabathatik ki. 3. Ha azonban a helyi viszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. január l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne; az egy egész telek után járó illetmény kivételkép 9 (1600 ölles) holdra emelhető. 4. Viszont, a hol a volt úrbéres által 1848. jan. l-ig élvezet') erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és fél holdnyi erdőtér nem kívántatik, ott az erdőilletmény egy egy egész telek után a fennebb megállapitott minimumon alul is leszállitható. 5. Azon volt úrbéresek, a kik az urb. földeknek az 1. pontban emlitetett átlag mennyiségénél többet vagy kevesebbet birnak, külső birtokuknak ezen átlaghoz mért arány szerint kiszabandó erdőrészt kapnak. 6. Kik csak házat és belső birtokot birnak, azoknak egy nyolczadrésze jár azon erdőilletménynek, a mely ugyanazon községben egy egész telek után fog megállapittatni. Ha pedig ez nem felelne meg az 1848. jan. 1-je előtt élvezett erdei haszonvételnek, kivételképen az illetmény fel is emelhető, de az egy egész telek utáni maximumot meg nem haladhatja. Egyebekben az erdőilletmény kiszabására nézve a fennebb mondottak az irányadók, azon különbséggel, hogy a törv. 29. §-ábau 14*