Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
Bevezetés
4 Mily előnyökkel bir ezen a codificatió terén legújabban jelenkezett rendszer az előbbiek felett, — arról a hosszadalmas és feladatunk körét túlhaladó párvonalozások mellőzésével leginkább meggyőződhetünk, ha a polgári magán-jogéletben létező jogviszonyokat természetűk és tárgyuk szerint sorozzuk és összeállítjuk, a mit megkísérünk a következőkben. A viszonyok a magán polgári életben számtalanok, és közülök csak azokat lehet jogviszonyoknak mondani, melyek közvetlenül vagy közvetve jogokat s kötelességeket alapítanak, melyeket mint ilyeneket a jogélet és törvényhozás szabályozott, és irántuk tüzetesen intézkedett b); a többi majd az emberiségi jó ösztönökre hagyatott c), majd különös közrendtartási szabályok alá vétetett. Minden jogaink, melyekkel polgári magánjogi tekintetben bírunk , azon jogviszonynak melyben állunk, kifolyásai; de a külön jogviszonyok ismét egy-egy fő jogviszonyra vezethetők vissza, melynek körzetébe esnek. E két jogviszony a vagyoni és c s a 1 á d i; és azért a polgári magánjogok két fő kútfeje a vagyoni és családi jog. A birtok-, a tulajdon-, zálog-, szolgalmi jogok mindannyi vagyoni jogok; a szerződésekből, károkból eredő követelési jogok mindannyi vagyoni jogok ; csakhogy a követelési jogokat szülő jogviszonyok sokféleségük miatt ugy a törvényhozás , mint a tudomány terén különválasztva jelenkeznek, habár azok mind közvetlenül vagy közvetve vagyoni jogviszonyainkból folynak és azokra vihetők vissza. A szülői hatalom, gyámsági jog, törvényes öröklés mindannyi a családjogra, melynek alapja a házassági jogviszony, tartozó és abból eredő jogok. Ezen a 3) alatti codex rendszerére alapított fejtegetés és megállapítás folytán az ausztriai codex fő részeire visszatekintve, azon kérdés merül fel: vájjon az u. n. személy-jog tehát hová tartozik? vagy itt a 3) alatt ismertetett szász codexben hol foglaltatik ? Személyi jog mint olyan, mely csupán személyiségünkből eredne, vagy a körül forogna, a polgári magánjogéletben nem létez , mert jogok közvetlenül magából személyiségünkből nem folynak , a személyiség nem viszony, sem nem jogviszony; már pedig a jogoknak csak jogviszonyok alapjai; minélfogva a személyiségnek mint jogviszonynak szabályozását a törvényhozás tárgyául fel sem vette. Személyiségünk, vagyis az, hogy személyek vagyunk: létalapja, eleme minden jogainknak; és nem több, mint a képesség, egyszersmind főkellék jogokat szerezni, bírni és gyakorolni. Azon különféle minőségek, melyek majd a természetből, majd a polgári törvények positiv rendeléséből származnak; mint születés, rang, kor, vallás; melyek szerint a személyek különböznek, magukban véve a polgári magánjogban jo-