Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

203 ismét kitöröltettek. Azon telkek" is, melyek az 1819—1820-ík évi összeíráskor elhallgattattak, vagy az adótáblából bármi ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül kitöröltettek is, urb. természetüeknek tekintendők, bármiféle nevezet alatt legyenek is azoknak birtokosai az adótáblákban bejegyezve; kivéve azokat, melyek 1819. évi január 1-je óta a Hármas könyv I. R. 40. czime értelmében majorsági birtokká tétettek; ezek valamint a fennebbi idő óta történt oly birtokszabályozások és telekcserék sem jöhetnek többé kérdés alá, melyek a törv. határozatok szerint történtek, vagy átalán az illető hatóságok által végkép megerősíttettek b). A mennyiben urbériség vagy majorság czimén 1862 évi december végéig kereset be nem adatott, az ily kereset többé meg nem inditbató, és a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január 1-én létezett birtok mellett az érvényes jogczim vélelmezendő, s ennélfogva a bizonyitás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli, c) Székelyföldön. 1. úrbéri birtok mindazon telek és föld, mely az 1819/20 évi (Cziráky féle) orsz. összeiráskor, mint nrb. birtok vétetett fel, és melytől az úrbéres azóta 1848. évig orsz. adót fizetni, és földesúri szolgálmányokat teljesíteni tartozott. Az ily birtok majorsági birtok vagy székelyörökség czimen többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres örök tulajdonává vált. — 2. Minden oly birtoka a mely az 1819/20 évi országos urb. összeírásba felvéve lett, urb. természetűnek vélelmezendő mindaddig, míg be nem bizonyittatik, hogy az összeirásóta 1848. jui. l-ig vagy bírói Ítélet, vagy illetékes politikai hatóság határozata, vagy a felek jogérvényes egyezkedése, úgymint időleges kötések, zálog, haszonbéri, szegődményi vagy más tisztán magánjogi szerződés által urb. természetét elvesztette. A bizonyitás terhe azt illeti a ki azt mint majorsági földet követeli. — 3. Ugyanezen jogvélelem kiterjed azon birtokokra is, a melyek az úrbéri megszüntető törvény keletkeztekor adózó és szolgáló ember kezein voltak, a míg nem bizonyittatik, hogy azok az 1819/20 évi orsz összeírásban nem foglaltatnak, s tiszta majorság természetével biró székelyörökséget képeznek, vagy hogy habár az említett összeírásba bevezetettek is, de azóta urb. természetüket elvesztették. Az urbériség vagy székelyörökség czimén a kereset többé meg nem indítható, ha az 1870.jan. l-ig be nem adatott; és ily esetben a birtok a birtokos tulajdonává válik. Azon birtokosok azonban, kik orsz. kárpótlás iránti igényüket kellő időben bejelentették, a mennyiben elutasittattak, a nem kárpótolt birtok iránti keresetűiét az elutaeitó határozat kézbesitétől 3 hó alatt az illetékes urb. bíróságnál beadhatják.