Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
192 kül: ott az uj szabályozásnak czélja egyedül az összesítés vagy telekbeli tartozmányok és legelő-elkülönitése, és igy a jobb és értelmesebb gazdálkodás lehetett, de a jobbágyok azelőtti rendbeszedés utján mennyiség és minemüségére már megállapított urb. illetőségén változás nem történhetett; sem pedig úrbéri tartozásaik fel nem emeltethettek. A rendbeszedésnek ott volt helye, hol azt vagy a jobbágyok nagyobb része, vagy a földesúr, közbirtokosságokban pedig, hol nincs behozva a törvényes arány, valamely közbirtokos kívánta; és ha a közbirtokosok egyike sem akarta az arányossági pert megindítani vagy folytatni, a jobbágyok nagyobb része pedig az úrbéri rendezést és összesítést kívánta, elrendeltetett, hogy az oly közbirtokosok ellen a megyei tiszti ügyész önfelperessége alatt az al ispáni szék előtt az aránypert törvényesen indítsa meg és végeztesse be. 1) Az uriszéken a megszabott határidőben, melyet, ha a közbirtokosok meg nem tudtak egyezni, a vármegye alapított meg: mindenek előtt azon kérdés döntetett el, n i n c s-e a k é r t rendbeszedésnek törvényes vagy szerződésből folyó akadálya? 2) Ezt követé az úrbéri állománynak állapota felőli meggyőződés, mert a kihasítandó úrbéri telkek mennyiségét azon állománynak mérnöki felmérése határozta meg, melyet a jobbágyok az úrbér behozatalakor bírtak, és ha a rendbeszedéskor nem találtatott annyi föld a hiteles felmérés folytán, mennyit a lajstromok, végrehajtási jelentések vagy egyéb segédadatok mutattak, mert a bemondások hibásan tétettek; akkor az úrbéri lajstromok a telkek számának leszállításával lettek megigazitandók, de ha a jobbágyok bebizonyíthatták, hogy e hiányt a földesúr okozta, mivel az általok telki illetőségökön felül használt földeket elvette, akkor a földesúr ennek pótlására köteleztetett; valamint viszont azon felmaradott földek, melyekre nézve bebizonyíttatott, hogy azok a közös legelőből vagy az uraság egyéb földeiből származtak, vagy más módon a jobbágyok által elfoglaltattak, ezek a földesúr szabad rendelkezése alá visszaestek, amazok pedig a közös legelőhez visszacsatolandók lettek, a haszouvehetlenné vált tartozmányok pedig jegyzékbe vétettek. 3) Következett a rendbeszedési terv, abban a dűlőknek a felek és szomszédok jelenlétébeni osztályzata; a telki állományok uj térképe; abból a haszonvehetlen földek, utak, térek kihagyandók és az úrbéri illetőség a levegővel együtt, a menynyiben a gazdálkodás érdeke javasolta, és a jobbágyok nagyobb része
