Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

153 mennyivel az átruházó birt; és ha a jószágban kir. jog rejlett, azt a kir. ügyész is kereshette, és magánosok is felkérhették; ugyanazért tanácsos vala egyszersmind a kir. jogot is kérni e). De ha más a kir. jóváhagyás alapjául szolgáló örökvallást vagy végrendeletet érvénytelenítette, a bár kir. joggal együtt nyert kir. jóváhagyás is sikertelenné vált. Hasonlóan mig a jóváhagyott örökvallás vagy végrendelet függőben volt, t. i. mig a valló vagy végrendelkező élt, addig a kir. jóváhagyás is függőben maradt, és ereje az átruházó hűtlensége által el is veszhetett f). a) I. 65. — b) 1. 4. — c) Dec. 11. ad. inv. fassionis ex pracjud. — cl) Dec. 35. u. o. — e) 1. 63. §. — f) 1. 63. 4. §. és 1. 49. — Bővebben Frank 177. §. 131. §. Nádori adomány. Nádori adomány az volt, mely a nádortól származott,mint királyi helytartótól a). De a nádor e jogát csak törvényszabta korlátok közt gyakorolhatta, mert: 1) csak oly javakat adományozhatott, melyek csak jogilag szállottak át a kir. ügyészre, nem pedig olyanokat, melyek már a kir. ügyész kezén voltak b), és teljes adomány tárgyaiul szolgáltak. 2) Nem adhatott 32 jobbágy telken felül, sem ennél nagyobb jószágot kisebb részekre nem szakithatott c) ; 3) egynek csak egyszer, és csak érdemesnek, s nemesnek, mivel a nemességadás a király joga cl). 4) Terhet a kir. kincstárra nem vethetett; 5) ilyen adomány hiteles mássát a kir. kanezellária utján a kir. udv. magyar kincstárral közölni kellett e). Egyébiránt uj adomány vagy helybenhagyás czime alatt is adhatott f). a) 1609: 66. 1659: 30. 1715: 33. — b) 1567: 26. 4. §. — c) 1609: 66. 1715 : 33. H46: 8. Sent 1. de act. Fisci R. — cl) 1446: 9. 1715: 33. — e) Érvénytelenség súlya alatt 1715 : 33., de az 1741 : 20. közlés nélkül is meghagyta. — fj Bővebben Frank 175. §. Ezek után könnyen beláthatni, mennyiben állhat a magánjogi irók azon tana: hogy az adománynak öt czime van, mag szak adás, hűtlenség, királyi jog, újadományéskirályi helybenhagyás; némelyek hozzá adják a fegyver jogot is. A kir. adománynyal vagy egyenesen jószág adatott kir. kézből, vagy olyan, melyet az adományos már birt, illetőleg 9% előbbi megerősíttetett új adomány által, vagy a magánosok átruházása megerősíttetett kir. jóváhagyás által. És így az adománynak tulajdonkép csak e három czime volna : az adománynyerési czimek pedig a mennyiben az adomány peres volt, a kereset c z i ni é t jelentették, és igy ezek voltak a magszakadás, hütlemég és kir. jog, melyeket mint kereí-tti czimeket a felkérőnek igazolni kellett A tulajdonképeni visszaháromlási czimek pedig voltak : a magezakadáfc és hűtlenség. V. ö. Frank 176. §.