Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

149 el nem idegenitlsette ; a birtokban lévő tehát csak ugy menekülhetett, ha gyökeres jogát a kérdéses jószághoz bizonyította i). 3) A kir. jog bizonyítása tekintetében, a mennyiben az bizonyos egyénnek megszakadásához vagy hűtlenségéhez vala kötve, ugyanazok tartandók meg, miket fennebb mondottunk. De ha ezen záradék foglaltatik az adománylevélbeu, „és minden királyi jogunkat, mely minket ezen jószágokban bármi módon és okból illet," akkor, ha az adománynyerő valakit világosan megnevezve, annak megszakadtából, vagy hűtlenségéből kiindult és vesztessé lett, átmehetett másra is, és akárkinek magszakadását vagy hűtlenségét igazolta, nyertes lett és a jószágot magáévá tehette Te). Atalában megjegyzendő, hogy a fennebbi esetekben a felkérő adományos ellenében elévülést is lehetett görditeni, de csak a milyent maga a kir. ügyész ellen, vagyis a 100 évest, miután a kir. ügyész helyét itt a felkérő adományos pótolta l). aj Nem tehát polgári: p. o. becsületvesztée, vagy szerzetesi fogadás. Dec. 12. ad dandam vei recip. contrad. rat. — b) fenébb a záradékoknál 119. §. — c) 1715 : 26. 3. §. — cl) Dec. 25. dand. vei recip. contrad. ration. — ej Dec. 34. 38. u. o. — fj Dec. 5. 17. 23. 41. és Sent. 54. u. o. — Frank a különbséget az uj, és a régi (32 év előtti) magszakadás közt, minél fogva az újnál kihaltnak csak birtokát, a réginél gyökeres vagy is kiváltságos jogát is kellett bizonyítani: meg nem állónak mondja, legalább nem azon jószágra nézve, melynek birtokában a kihalt nem is volt, — bővebben munkája I. 185. lapján 1) alatt, gj I. 25. II. 74. — I. 9. Dec. 27. ad. dand. vei. recip. contrad. — lij 1563 : 47. — ij Dec. 9. mint fennebb. — kJ Dec. 7. ad. dand. stb. — IJ í. 23. 78. — Bővebben mindezekről Frank 161. 166. §§. — Kövy (Fogarassy) 182. 184. §§. 126. §. A helytelen felkérés következményei. A ki csupán kir. jognál fogva kért és nyert adományt, és azt a birtokos ellenében, miután az gyökeres kiváltságos jogát mutatta ki, nem igazolta, a felkért jószág közbecsü árában marasztaltatott a birtokos kelletlen háborgatása miatt a). De ha a kir. jog csak mellékesen kéretett, és adatott t. i. valakinek magszakadásához vagy hűtlenségéhez: csak akkor esett a fennebbi büntetés alá, ha hosszasan és megátalkodva, azaz egy kedvező Ítéletet sem nyerve perlekedett b). A ki valakinek hűtlenségéből kérte és nyerte a királyi adományt : Verbőczy szerint a felkért jószág örök becsüjében marasztalandó, de maga is bevallja, hogy a törvénytudók jobbára más véleményben voltak, vagyis hogy nyelvváltságban büntettessék c).