Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

147 nyos jószágnak mindannyi törvényes megszorításai voltak, nemcsak a kiváltságos örökösök hanem a kir. ügynök öröklése esetében is, a ki a jó lelkű hitelezőket is tartozott, ha egyéb vagyon nem volt, a visszaháromló adományi javakból kielégiteni i). aj Ebben volt a különbség az adományi és egyéb vagyonok közt, 1715: 26. — h) Lásd fennebb a birtoki és tulajdoni kereseteket. — cj I. 37. 9. §. dj I. 17. Ez is egyik különbség a magyar adomány, és a külföldi hűbérek között. — ej L. fennebb a 101. §. — f) III. 25. 26. - gj Dec. 12. de actionib. Fisci R. — h) I. 5. 48. 57. 65. stb. Az első szerző a javakat az adománylevél záradékai ellenére is regulázhatta, p. o. a fiág'akat a l 'ányágra is kiterjeszthette, és a mindkét ágiakat egy ágra megszoríthatta, de az csak a családbani öröklésre nézve állott, a királyi ügynök ellenében semmi hatálylyal sem birt, mivel ha a javak az adománylevél záradéka szerint csupán fiágra szólottak, az első szerző intézkedése, vagy bármily más ok folytán a birtokban lévő leányágat a íiörökös hiányában a kir. ügynök is kivethette, vagy más is megszakadásból felkérhette. — ij 1723 : 9. végső §. Dec. 12. 13. de act. Pisci R. — Frank 160. §. 124. §. A királyi jog. Királyi jog alatt értetik a szent koronának a reá akármi módon szállott jószágbani hatósága; a) különösen pedig mint adományi czim azt jelenti, hogy a jószág kir. adományozás alá tartozik; felteszi tehát, hogy az, ki a jószágot birja, jog nélkül birja és a jószág a királyt illeti, hogy tehát azt a kir. ügyész perrel kereshette volna, de most az adományos keresheti. A királyi jog pedig vagy világos, ha jogilag és tettleg, vagy lappangó, ha csak csupán jogilag szállottak át a javak a kir. ügyészre. Midőn lappangó kir. jog czime alatt adató*t az adomány, vagy csak átalánosan van benne kitéve a kir. jog igy: „N. N. jószágot és minden kir. jogunkat, mely minket ezen jószágokban bármi módon és okból illet,8 vagy pedig a kir. jog a két czim valamelyikéhez t. i. a magszakadás vagy hűtlenséghez kötve jelentkezik, és akkor különös kir. jognak neveztetik. Némely régi adományokban jelentkező ilynemű kifejezés: „adjuk mivel, vagy a mennyiben adományozásunkra tartozik," szintén kir. jogot jelent b). aj I. 24. 25. — bj A kir. jog hatályáról a köv. §-ban. — Lásd a 130. §. is. — Frank. 105. 166. §§. 125. §. A peres adomány természete. A peres adománynál föltéve volt, hogy a jószágot nem a király, hanem más valaki és pedig olyan birja, kit az örök jogon nem illet, hanem valólag a királyt illeti. Ezekből egyszersmind az is következik, 10"