Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

145 121. §. B) Bűntett. Az adományos jószág visszaháromlásának, — de átalában minden vagyon vesztésének, —• másik fő oka a bűntett. De nem minden bűntett, hanem csak a törvény által vagyonvesztéssel sújtott büntettek értendők, ezek pedig: a felségsértés és hűtlenség szoros értelemben a). Felségsértés azon bűntett, melvlyel valaki belföldi a törvényes király személyes sértését, vagv az ország csendje és alkotmánya háboritását czélozza, vagy legalább azt, ki erre törekszik, vele egyetértve nem akadályozza, fel nem fedezi; — bár a czélzó terveinek következései nincsenek b). A hűtlenség szoros értelemben c) a következő eseteket foglalja magában: 1) kik nyilván a királyi hatalom és ország függetlensége ellen feltámadnak és ellenszegülnek. 2) Birák és hiteles helyek, midőn hivatalos eljárásukban hamis leveleket költenek. 3) A kik hamis pénzt vernek vagy olyant körülbeiől ötven forintig tudva és nyilván használnak d). 4) Kik fosztogatás és az ország felzavarása végett akármiféle embereket behoznak és felfogadnak. 5) Nyilvános eretnekek, a kik elkárhoztatott eretnekséghez ragaszkodnak. 6) Az ország és ahhoz kapcsolt részek végvárainak gonoszul elvesztői és az ellenségnek átadói. 7) Kik fegyvert és háború idején élelmet szolgáltatnak a törököknek és egyéb hitetleneknek, kik ezen ország irigyei és ellenségei. 8) Azoknak háborgatói, letartóztatói és fosztói, a kik elhagyva kárhozott felekezetöket Törökhonból az országba és ahhoz kapcsolt részekbe maradó szándékkal menekednek. 9) Harminczadosok és mások, a kik a kir. jövedelem rövidségére idegenekkel összeszövetkeznek, hogv a kiolvasztott aranyat ezüstöt kihúzhassák és titkon az országból ki is viszik fí). aj Némelyek ide számítják az esküsz»gést és hamis esküt is ; majd általában, majd a kir. kincs ellenében a II: 30. alapján, sőt maga Verbőczy is 1511-ben másnak hamis esküje okából kir. adományt nyert. Azonban már az 1567 : 17. t. cz. is csak becsületvesztésre mutat, és a hamis esküvők vagy esküszegők, kivéve a hűtlenség esetei klzül a 2-kat, becstelenségi büntetésbe esnek. — Lásd Frank 155. §. állítása támogatására, felhozott példák az 1567 : 27., és főleg az 1722. előttiek. — b) 1715. 7. Már sz. István II. könyv. 5. fej. - I: 14. — c) 1723: 9. Előbbi törvények 1462: 2. 1495: 4. 1486: 32. I: 14. Az ezekbe felvett esetekből az 1723: 9-be felvettek mint hütlenségi, a 10., 11. 12-ik miiit egyéb büntetések j elénk íznek. - d) A hamis bankjegy készítők ide tartozóknak ítéltettek 1751. mart. 23., valamint az ezüstpénz megaranyozói is 1793. dec. 18-kán. — ej Itt hűtlenségről, mint az adományi javak visszaháromlísi cziméről szólunk. Mint egyszersmind öröklési czimről egyéb javakban is alább a 419. §. 10