Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

136 tervben felvett birtokterületeket, a mennyiben még meg nem történt, azonnal tettleg birtokába veheti; s ha bárki által háborgattatnék, folya­modására az illető közigazgatási hatóság a hatalomkart azonnal elren­delni tartozik e). A kártalanitási összeg kielégitése tekintetéből a tvszék azokat, kik a tkkvben azon földterületre nézve, mely egészben vagy részben kisajátítás alá esik, tulajdoni igénynyel vagy zálogjogilag vannak be­kebelezve, vagy előjegyezve, vagy a kártalánitási összegre bármi czim alatt igényt tartanak, hirdetményileg — az előbbieket külön-külön is felhivja, hogy igényeiket bizonyos záros határidőig, — mely egy hó­napnál rövidebb és két hónapnál hosszabb nem lehet, — annál bizo­nyosabban jelentsék be, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényére semmi tekintet nem lévén a kártalanitási összeg annak és azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére és a mely összeggel az az egyedi kimutatásban ki van téve; a be- vagy felülkebelezett téte­lek pedig azontúl a kisajátított területről hivatalból lefognak jegyez­tetni. A mely területekre nézve a hirdetményi határidő lefolyása után semmi igénybejelentés nem történt, azokra nézve az illető tvszék mint tkkvi hatóság a vállalat képviselőjét 8 nap alatt értesíti, hogy a kisa­játítási összeget azoknak, kikre nézve az az egyedi kimutatásban irva van, s ugyanazon mennyiségben kiszolgáltathatja; egyszersmind pedig felszólitja, hogy 15 nap alatt vagy a nyugtát a tvszéknek bemutassa, vagy pedig az egyedi kimutatásban foglalt kárpótlást birói letétemény gyanánt a tvszéknél tegye le. E végzés az illető jogosultnak is kezéhez adandó azon megjegyzéssel, hogy a pénzfelvétel megtagadása esetében a kárpótlás mint birói letétemény az ő költségén fog kezeltetni. A nyugta vagy hiteles letéti-jegy felmutatása után a kisajátított területen, ha az egy egészet képez, mely valamely előjegyzésnek be­vagy felülkebelezésnek vagy feljegyzésnek külön és önálló tárgyául szolgált, ezek törlését a tvszék elrendeli; de ha az csak egy részét ké­pezi az illető tkkvi testnek, mely terhelve van: azon rész amúgy is lejegyeztetvén, külön tehertörlési intézkedésnek szüksége fen nem forog. A hirdetményi határidő meg nem tartása esetében, s igy az el­rendelt letörlés ellen semminemű perorvoslatnak nincs helye f). Az igények tárgyalására határnap tűzetik ki, melyre a vállalat képviselője is mindenkor megidézendő. E tárgyalás csak a következő kérdések körül foroghat: t. i. jog­érvényes-e az egyesség vagy birói határozat, melynek alapján a kár­talanitási ár kiszámíttatott, és helyesen történt-e a kiszámitás a kisa­játítási ár és a kisajátított területhez képest; ki és mily részben van a

Next

/
Oldalképek
Tartalom