Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

119 Ugyanazon jogokat élvezik a nem teljes mind fő, mind haszonvevő tulajdonosok is, de csak a mennyiben az a mások jogával nem ellenkezik. A tulajdonosnak abbeli jogával, miszerint sajátjának birtokából minden mást kizárhat, össze van kötve azon jog is, melynélfogva letartóztatott sajátját mindenkitől tulajdoni keresettel követelheti c). Különösen azonban a földtulajdonból sokféle jogok, de egyszersmind megszorítások is származnak. Ugyanis: A földtulajdonosé nemcsak a föld szine, hanem rendszerint az is, a mi alatta vagy rajta, vagy fölötte találtatik. Övé p. o. az agyag, mész, kő, kőszén cl), de só és nemesebb érczbáiiyákról külön törvények vannak e), valamint a talált kincsről is, miről fennebb szólottunk f). Övé mindennemű viz akár a föld alatt, akár a föld szinén, nevezetesen minden vizforrás, álló, vagy lefolyó viz, kivéve a nagyobb folyókat hajózás tekintetében; kutakat is ásathat, habár az által szomszédjáé kiürülne. Nem különben telkét bekeríteni, fákat ültetni, épiteni, teljes szabadságában áll, habár szomszédjának nem tetszenék is. Vannak azonban a tulajdonosnak megszorításai is g), a vizek, és csatornák, vizáradás eltávoztatása, futó homok gátlása tekintetében ; továbbá ide esik a kisajátítás ; végre az erdőrend megtartása, melyekről egyenkint h). aj A mennyiben a törvénynyel, vagy mások jogával nem ellenkezik. V. ö. a köv. §§. — b) Lásd alább, p. o. 103. 110. §§. — c) Erről alább a 108. §. — dj Ért. VII. Bányaügy 1. §. Kir. udv. rend. 1862. sept. 3. — e) Minden sóbánya, akna, vagy forrás koronái tulajdon. Külföldi sót behozni tilos, azonban Árva, Liptó és Turócz megyék lengyel sóval, Horvát- és Tótország tengeri sóval élhet. 1548: 29. 1715: 112. 1830: 10. A só árának felemlése szükség esetén kivül az országgyűlést illeti, 1791 : 20. A só árát ujabban az 1868: 11. szabályozta ; drágábban eladása elkobzást, és 500 frt büntetést von maga után, 1729 : tí. megyei törvényszék előtt kir. vagy megyei ügyész felperessége alatt, mely büntetéspénz, a mint a kir. vagy megyei ügyész a felperes, vagy megyei pénztárba foly ; egy harmada a feladót illeti; de a hamis feladó szintén a fennebbi büntetésbe esik. — A regi arany, ezüst és egyéb érczbányák a koronái javak közé számíttattak. Ul. VII. 1. 2. 3. 1608 : 22. kor. e. A magán földesurak birtokain talált érczbányákat néha királyaink hasonbecsü jószágokért becserélték. A bányák mivelése magánosoknál meghagyatott bányabér-, és a kir. kincstár elővételi joga fenntartásával; de a mivelési jogot különösen kell megszerezni. — Mindezekről bővebben á bányajog. — f) Fennebb 96. §. — g) így : például ha a szomszéd épiteni akar, vagy épületét igazítja, az arra megkívántató készületeket, állást, járást illő kárpótlás mellett meg kell engedni; ugy szintén az alantabb fekvő telek tulajdonosa a magasabban fekvő vizének a föld alatti csatornán való levezetését megengedni köteles ; de gödröket, vermeket pinczéket ásni ugy, hogy azok más telkébe beszolgáljanak, vagy a szomszéd épületét veszélyeztessék, nem szabad; és hasonlók, melyek iránt jobbára a köz-