Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
102 károk iránt az illetőt a törvény rendes útjára utasította 1;), e's a vesztes fél csak birtokon kivül felebbezhetett; de ez megszűnt, mivel az Ítéletek a prdt. szerint birtokon belől felebbezhetők l). Midőn a termés vagy az elfoglalt ingó-javak már elenyésztek, vagy elvitettek, azok becsárának megítélése lesz a visszahelyezés tárgya, miután a tárgy, melynek birtokába visszahelyezés lenne eszközlendő, már nem létez; de ha más hatóság körébe vitettek, akkor a végrehajtást megkereső levél utján kell eszközölni m). Előbbi eljárás szerint alispán vagy szolgabíró a végbevitt vagy megtagadott visszahelyezésről jelentést tett a megye közgyűlésére, és ha szükséges volt, a közgyűlés hatalomkart is rendelt n). A vesztes fél jogát rendes per utján is keresheti; és pedig ha gondolja, hogy kár és költségek tekintetében túlterheltetett, kártérítési pert kezdhet; ha pedig a jószágot, dolgot is visszanyerni kivánjai visszahelyezést kérhet, de ezt már nem sommás, hanem rendes uton. A sommás visszahelyeztetésben győztes fél a jószág visszanyerése után hatalmaskodás díját, teljes elégtételt is követelhet o). A bérlet vagy haszonbérleti idő eltelte előtt a birtokból kivetett bérlő vagy haszonbérlő szintén rövid visszahelyezési keresettel élhet, de azt csak ugy nyeri meg, ha igazolja, hogy szerződési kötelességeinek mindenben eleget tett. És ekkor az eljáró biró köteles a feleknek minden e viszonyból eredő kölcsönös követeléseit egyúttal megvizsgálni és kiegyenlíteni p). A rendes utu visszahelyezési pernek azonban az egy év eltelte után lehet helye, és pedig a szerint, a mint a kereset tárgya ingó vagy ingatlan, az illető személyes vagy birtokbiróságok előtt r) mindaddig, mig e jog el nem évült. De a használatbóli formaszerü visszahelyezési keresetek, (formális repositionalis ex usu), s melyek azelőtt a közbejött bonyolítások vagy jogbizonyitékok miatt táblai perek voltak, az 1852-dik nov. 29-ki pátens által jövőre megszüntettek, a múltra nézve pedig csak annyiban engedtettek meg, mennyiben az ált. ptkönyv hatályának kezdetekor az előbbi birtoklás megszűnése óta 32 év el nem telt, és ez esetben is az ilynemű keresetek egy év alatt, vagyis 1854-ki május első napjáig voltak meginditandók, különben a kereseti jog elenyészett s). Azoknak pedig, melyek a pátens hatálybaléptekor már folyamatban voltak, és még végitélettel el nem láttattak, további folytatása csak azon föltét alatt engedtetett meg, ha az előbbi birtok megszűnte óta a kereset támasztása előtt 32 év le nem folyt és akkor is a fennebb mondott egy év alatt, vagyis 1854. május l-ig kellett a per újra felvételét kérni, különben a folytatáshozi jog elenyészett t).
