Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

100 csak a kereset megindítása, hanem az ünnepélyes tiltakozás (protestatio) is, melyet hiteles helyeken vagy az ország rendes birái előtt szokás tenni l). Tiltakozni lehet a megyegyűlésen is, kir. városokban a tanács vagy biró előtt. Hasonló ereje van az ellenmondásnak, birői megintésnek, sőt adósságoknál a barátságos felszólitásnak is m). A közös birtokra nézve egy által tett ellenmondás óvás a többi közbirtokosoknak is használ. Mindez esetekben azonban az óvások, ellenmondások és hasonlók csak .a lejárt birtoklási időt enyésztetik el; ezeknek megtörténte után azonban az elévülés megkezdhető. — Ha pedig az elveszett birtokot a birói Ítélet visszaadja, vagy a megtámadottat megerősiti, a megszakadt elévülés az által megtisztul, és előbbi folyamába visszaesik. Kivétetnek az elévülés alól: 1) A szomszédok közt a határigazitás n). 2) Közbirtokosok közt a közös haszonvételek rendezése vagy arányosítás o). 3) Rokonok közt a törvényes hitbér fizetése, özvegyi és hajadonjog p). 4) Az osztály az osztatlanokban q). Az elévülés csupán magánosok érdekében lévén behozva, következik, hogy a kir. ügyész magánosok ellen magára a vagyonra nézve elévüléssel nem élhet, tehát ha valaki után öröklött, annak netáni elévitő birtoklását a kir. ügyész magára nem alkalmazhatja, és ha az, ki után a kir. ügyész öröklött, más jogát birtokát elévitette is, a tulajdonos azt visszakövetelheti tőle a fennebbi elvnél fogva. De akármily jogokra nézve a perindítás ellen ugy él az elévüléssel, mint a magánosok egymás ellen r). aj Vagyis olyan, mely különben tulajdont is szülhet, p. o. hagyomány, ajándék, kölcsön, adás-vevés, csere stb. V. ö. fennebb a 78. §. — b) I. 78. 2. §. „occupatis" és I. 23. 1. §. a rosz hiszemű birtokosokat emliti a 100 évi elévülésnél. — c) Dec. 13. de praescript. — d) Fennebb az 55. 62., alább 89. §§. Sent. 8. de praescript. a káptalan elévitését nemes ember ellenében fentartotta. — e) így tehát a zálogos bérlő haszonbérlő letéteményes a tulajdonos vagy előbbi birtokos jogát el nem évitheti, mivel nem saját nevére bir ; de igen is az, a ki ilyentől nyeri a birtokot az a) alatti módokon ; és épen itt rejlik az évülés hatály a, mely szerint az eleve hibás birtokot örökíti. — De van mégis törvényünkben egy sajátságos eset, melyben a zálogbirtok is tulajdont szülhet, p. o. marhák behajtásánál, ha azok tulajdonosa az adott zálogot 15 nap alatt ki nem váltotta. 1729 : 42. 7. §. alálib 284. §. — fj Ha tehát azok is csak a zálogos, bérlő stb. örökösei, nekik az elévülés nem használ. — g) I. 82. 3. §. Mindig teljes birtokot értve. — h) Dec. 15. 16. de praescript. — i) 1729: 36. 3. §. és 37. 5. §. Kelemen III. 481.1. — kJ I. 79. A törvény által kivett idők: 1642-öt megelőzte 15 év, 6 hó 1542:22. (beszterezei). — 1622: 58. szerint vissza 18 év. — 1670—1680-ig és a függő perekre 50 év 1650—1700-ig (1681: 29. szerint); — 1703—1711-ig 8 év (az 1715: 70. szerint.) — Bővebben Frank I. 247. lapon. — I) 1791: 54. 4. §. I. 79. Dec. 11. de praescript. — m) 1729: 37. — nj I. 85. — q) 1736: 12 1. §. Az előtt az osztályos atyafiak közt az egymásutáni öröklés. — p) I. 7£,