Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

96 heltetik. Ez az értelme a következő jogszabályoknak is: jobb a dolga, a ki birja; a birtokos mellett harczol az elővélemény, vagyis, hogy azé a jószág, a ki birja f). A birtokos mindaddig nem tartozik a jószágot kiadni, mig a rajta fekvő követelése ki nem elégitetik g). — 3) Sok perben nem a körül forog a kérdés, hogy kié a dolog, jószág, hanem ki birja h) ? Mily ereje van a törvényszabta időn át folytatott birtoknak? azt az elbirtoklásnál illetőleg elévitésnél tapasztalhatjuk i). Törvényeink pedig a birtoklást a kiváltságoknál különösen megkívánják Te). a) Bérlőnek, zálogbantartónak, letéteményesnek is. — b) 1: 68. — ej 1802: 22., 1807 : 13. — d) II. 26. 82. 1613: 23. Ezekről alább a 294. §-ban. — ej 1: 68., de nem fegyveres erővel, vérengzéssel, hanem okosan, ha könnyű szerrel teheti, p. o. visszafordítja, a mit szomszédja elszántott, a mesgyét helyreállítja, és hasonlók, mert ha valaki az önhatalommali visszafoglalásban meg is veretett, a törvény nem pártolja, Dec. 33. ad poenam viol. — f) Elvileg a Dec. 5. 6. ex jure radic. Dec. 1. 2. 15. ad dand. contr. rat. — g) 1635 : 90. 1647 : 125. p. o. szükséges költségeit. — h) P. o. a marhák behajtásánál a hely tekintetében 1729: 42. 9. 10. §. L. alább péld. 113. §. — i) alább a 86. §. — Ti) innen van usus est anima privilegiorum" 1. fennebb a 27. §. 84. §. A jó és rosz hiszem ü birtok következményei. Midőn a birtokos a nyertes félnek a birtokot kibocsátani köteleztetik: különbség van, a mint jó vagy rosz hiszemü volt. A jóhiszemű birtokos csak a fenlévő termést és egyéb jövedelmet tartozik kiadni, a mit pedig felhasznált, elfogyasztott vagy eladott, arról felelni nem tartozik, mert magát tulajdonosnak vélvén, azzal ugy bánhatott, mint sajátjával; de a fenlévő termést, gyümölcsöt meg nem tarthatja, mivel rendszerint azé a haszon a kié a jószág. De a rosz hiszemü birtokos nemcsak a fenálló függő elválasztott vagy beszedett termést, hasznot, hanem azt is, a mit beszedhetett volna, megtéríteni tartozik. Sőt ha kezén a dolog elveszett, még kárpótlással is tartozik, a tolvaj vagy rabló minden esetre, más pedig akkor, ha a jószág az előbbi birtokos vagy tulajdonosnál megmenthető vala. A dolog jószág árát a kiadó-birtokos csak attól követelheti, a kitől vette, kivévén, ha az máskép a tulajdonosra nézve elveszett volna, p. o. ha ellenség kezéből megváltotta. A költségeket illetőleg: a szükségeseket minden birtokos viszszanyeri, kivéve a rablót és tolvajt. A hasznosakat a jóhiszemű birtokos beszámíthatja, ha a szokott mértéket túl nem haladják. Ha pedig oly tetemesek, hogy a tulajdonos azokat nem tette volna: azokat a jóhiszemű birtokos a tárgytól, ha kár nélkül lehetséges, elvá-