Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
86 71. §. Tiltott cselekvények, mulasztások. Mások jogait sértő cselek vények, vagy mulasztások, a menynyiben a cselekvő vagy mulasztó vétkes a), felelősséget vannak magok után. Amulasztás által különösen csak az követhet el jogsértést, a ki kötelességének eleget nem tesz. A ki csupán jogával él, vagy a másként sérthetőnek beleegyezésével cselekszik, jogsértést el nem követ. — Kik jogi cselekvési képességgel nem birnak, azok hibájukért jogi felelősséggel nem tartoznak, valamint azok sem, kik oly lelki állapotban cselekszenek vagy mulasztanak, mely az akarat szabadságát bár múlólag kizárja; de ha valaki önhibájából magának ily állapotot okozott, a mit abban mások sérelmére tesz, azért felelős b). A jogsérelem vagy elhatározott szándékból, vagy gondatlanságból, hibából származik. De a gondatlanságnak nincs helye oly esetekben, melyekben a jogsérelem lehetőségét még a leggondosabb házigazda sem gyaníthatta, és igy az egész eset csak balesetnek merő szerencsétlenségnek tekinthető c). A kártérítésnél nemcsak a valóságos kár, mely által a már meglévő vagyon csorbul, hanem a megszűnt haszon is figyelembe veendő ; de mindig csak a rendes haszon vagyis az, melyet a természet rendje, vagy a már tett előkészületek vagy körülmények várhatóvá tettek, lehet a megtérítés tárgya. A megszűnt haszonból netán várandhatott haszon térítés tárgyául nem szolgálhat; és ha csupán a kár maga térítendő meg, kárpótlásnak, ha egyszersmind a megszűnt haszon vagy szándékos károsításoknál a szenvedély becs is, (pretium aífectionis) teljes elégtételnek neveztetik. Ha többen együtt szándékosan kárt okoznak, mindannyian a kárositottnak egyetemlegesen kötelezve vannak; fenmaradván annak ki a többiért fizetett, viszkeresete társai ellen. De ha csupán hibából és a részvétek meghatározhatók, mindenik csak a maga hibája által okozott kárért felelős; ha a részvét meg nem határozható, akkor egyetemleges kötelezettségnek van helye d). A kártérítési jog és kötelezettség az örökösökre is átmegy e). a) P. o. alább 213. 214. 226. §§. — b) Alább 278. 280. 286. §§. — c) p. o. 222. 227. §§. — d) Alább 238. 283. §§. 1592 : 16. 1638: 27. 1656: 31. és a külön törvények a külön eseteknél. — e) 1729 : 42. 3. §§. Dec. 16. de act. Dec. 3. de maj. pot. — P. o. alább 293. 295. §§.
