Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 74 — Kiss Lászlót noha nem ismerem, mégis örülök jó szerzeményén. Jones-t, ki azellötti leveledet hozta és elküldte, még nem láttam; ha pénzes, úgy jól teszi a szegényt kikerülni. Lady Laugdale és miss Bickersteth egyre hivnak hozzájuk Eywoodba; örömest elmennék egy pár hóra, de „kad ne más, dje uzimás." Ide igen könnyű jönni, de innét visszamenni vajmi nehéz, sőt nekem lehetetlen. — Tehát Jerseyben farm-vásárlásról beszélnek? de hol? Kevés pénzzel itt is bukik az ember, sokkal pedig ottan jobban él; most az igaz, hogy uj államok nyiltak meg, hol kevés pénzzel sok földet lehet vásárolni, de azt annak művelnie vajmi nehéz, ki meg nem szokta éveken át sós disznóhússal élni, s a hol ha terem is valamid, azt el nem adhatod, mert aranyat nem látsz hónapok alatt sem. Már most élj boldogul, stb. Mészáros Lázár. Mészáros Antalhoz. Scotch-Plaius, 1854. Novemb. 20-dikán. Kedves bátyám, barátom! Midó'n levelemet irtam s a te és az én munkám közt párhuzamot vontam, minden másról gondolkodtam, csak arról nem, hogy az hátráltasson, a mit a zsidók ellenségeiknek kívánnak, és hogy az annak az ormához közelitsen, mihez mind a ketten természetes végzés szerint is igen közel állunk. Azonban örülök, és pedig igen örülök, hogy kivánszorogtál és hogy jobban kezded magadat érezni; adja is az Isten, hogy midőn ezt olvasandod, tenmagadtól óhajtott állapotban lehess, ezt pedig tenmagad, gyermekeid és magamért is kívánom, mivel gr. B. Antónia özvegy-