Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— íves életirókra bizván a nagyon is részletes háttért nélkülöző, és a nagy vonásokban s kifogástalan csoportosításban való festést. Másrészt azonban épen az teszi érdekessé a jobb memoireokat, hogy az aprólékos részleteket is elbeszélvén, az olvasó mintegy belé élheti magát a korba és a szereplő egyének közé, a melyről és a kikről olvas; mig az oknyomozó történetíró nem ritkán becses adatokat talál bennük följegyezve, számos esemény első inditó okának megfejthetésére. Hogy az általunk közrebocsátott iratokban némi rendszer is legyen, következőleg jártunk el: mindenek előtt Mészáros Lázár „élettörténete" elbeszélését adjuk, részben őt magát beszéltetve, részben pedig az eddig ismeretlen vagy már nyomtatásban megjelent adatokat használva föl, mely utóbbiak azonban igen kevés számúak. Ez „élettörténet" elbeszélésében egészen az 1848-dikai eseményekig megyünk s itt két évi ürt hagyunk, minthogy e könyvek legnagyobb része „Mészáros Lázár 1848-dikai hadügyminiszter Emlékiratai" külön cim alatt tárgyalja ezen idő eseményeit és Mészárosnak azok közt szereplését. — Az „élettörténet" elbeszélésének fonalát a világosi fegyverletételnél vesszük föl ismét, s végigvezetjük azt hősünk száműzetése eseményein, egészen 1858-ban bekövetkezett elhunytáig. A mi forrásainkat illeti, ezekre nézve következőket szükséges megjegyeznünk: Az „Emlékiratok" eredetije 284 tört, irott ivre terjed, melyek nagy részét Mészáros kiutahiai bellebbeztetésében, másik részét pedig Jersey-szigetén 1 aktakor szerkesztette; ezen ivek közül mintegy 140 az Erdélyben most is élő Katona Miklós volt honvéd - ezredes tollba mondott irása, Mészáros sajátkezű jegyzetei és javitásaival, a többi ivek pedig egészen Mészáros tollából folytak