Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 93 — Erre az osztrák s az orosz ügyvivők alább szállították követeléseiket s most már csak azt kívánták, hogy a menekültek vitessenek el a határokról s őrizzék azokat Törökország belsejében, az osztrák kormány pedig egyúttal Hausláb tábornokot azon megbízással küldte le Viddinbe, hogy igyekezzék a menekülteket amnesztia Ígéretével hazatérésre bírni, s csakugyan találkoztak elegen, a kik hajlandók voltak hazájuk földére visszatérni, s Hausláb küldetése azt eredményezé, hogy nemsokára az értük küldött osztrák gőzösökre kétezernél több menekült szállott s ismét átlépte Magyarország határát. A porta nemsokára kijelenté, hogy a menekültek jövő tartózkodási helyéül Sumlát tűzte ki s az oda kivonulás okt. 30-dikán meg is kezdődött. Az első csapat, mely elindult, lengyelekből állott s 400 főt számlált s ezeket Murát pasa (azelőtt Bem) vezérelte, s e csapathoz csatlakozott Mészáros Lázár is. Október 31-dikén gr. Monti vezérlete alatt 102 olasz indult el s november l-jén megindult a renegátok egész csapatja Ferhád pasa (azelőtt Stein) vezérlete alatt, s ez 165 főből állott. November 3-dikán elmentek végre a magyarok is, 320-an, néhány idegennel együtt. Megérkezvén az emigrátió a Dunától tiz mértföldnyire fekvő Sumlába, keresztény részének tartózkodási helyéül ott az úgynevezett Barlanghegy jelöltetett ki, a renegátok pedig Ibrahim pasa kastélyában nyertek szállást. Sumlában a menekültek főbbjei élete miatt többször aggódtak társaik. Először is — honnan honnan nem keletkezett— azon hír kezdett terjengeni, hogy valami rajongók Kossuthot meg akarják gyilkolni. Beszélték, hogy elszöktetésének elősegélésére hozzá látszólag hű emberek vannak kiküldve s hogy szökése közben aztán egy horvát csapat által agyon kell veretnie.