Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 75 — a mint a múltkor is feltenni "bátorkodtom, egy , kis tollliiba csúszott be a dologba; de megtörténik, hogy ha valaki magát gyógyítja, bevesz egy kis orvosságot, és nyomtatási hibából meghal. Ez itt is megtörténhetnék; azonban az illető parancsnokság kész egész eljárását nyilvánosság elé bocsátani, és bizonyítani azt, hogy mióta a magyar minisztérium áll, és az unió megtörtént, soha oly lépést nem tett, mely a magyar minisztérium tekintélyét csorbította volna; s ha a múltról a jelenre következtethetni, lehet, hogy az érdeklett egyénnek véleménye némelyekben különböző; de mivel tetőtől talpig becsületes ember, nem remélem, hogy valami hamis előadás által múltját és jelenjét kockáztatni akarná." (Helyes!) Erre Pálffy János mondja, hogy a függetlenség garantiája a pénzben és katonában áll; a pénzt megkaptuk, tehát még csak a haderő kell, és pedig magyar haderő; mert — úgymond — ő 9 évig szolgált, s belátta, hogy a magyar ember, ha katonává lett, németté vált. Ennélfogva véleménye oda terjed, hogy a hadsereg magyar lábra állittassék. Mészáros Lázár.. „Tisztelt képviselőház! Legszerencsétlenebb helyzetben érzem magamat ily lelkes, ily szép szónoklatra néhány észrevételt, meggyőződésemből merítve tenni. Nem tudom, mennyiben vagyok én magyar, hanem ha talán nem lennék magyar, nem volna szerencsém itt önökhöz szólni. Mennyire mutattam meg csekély állásomban magyar érzésemet, megítélhetik, kik talán egy kevéssé közelebbről ismernek. Hanem mikor magyar érzésemet eddig kimutattam, és most is itt kimutatom, édes örömest hódolok a magyar érzésnek, hanem ott, hol Magyarországhasznával nincs ellentétben. En is azt akarom, magyar legyen a katona. Mondja ki a törvényhozás azt, hogy a mostani katonaság alakuljon át magyar katonasággá, ehhez joga van, méltányosan is követelheti, és gondolom,