Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 16 — dott s hol én törökké lettem *). Kilenc órakor már egészen kész „memoirejaimból" mosogatom ki a foltokat, mely emlékiratoknak halálom után arról kellend szólamok: hogy én semmi egyéb nem voltam, mint csupán becsületes ember. Ez 12 óráig tart, ekkor néhány falat kenyeret eszem, mi visszaállitja elkoptatott erőmet s egy órakor kilépek a nyilt természetbe, mely itt regényes, kedves, sőt sok helyen grotesque. Három órakor viszszatérek lakomba olvasni, de megvallom, hogy édes-keveset tanulok. Öt óra tájban jő az ebéd; az ételeket meglehetősen borsozzák, de más fűszerek hiányában azok igy is nolens volens elnyeletnek. Hat óra tájban lapokat olvasok s hét órától látogatásokat teszek honfitársaimnál; nyolckor visszatérek, olvasok, némelykor pikketirozok, s aztán tizkor átadom magam Morpheusnak. íme itt van az, mit felőlem tudni kivántál stb. M. L. Vukovics Sebőhoz. Jersey, 1852, Deo. 3-dikán. (Elisabeth-Street, St. Lucas Lodge, Georg-Town, near the church.) Tisztelt barátom! — Ebédnél kaptam leveledet, és mivel hirlapokat olvasni a városba szoktam menni, tehát azonnal köszönöm szives megemlékezésedet, és barátsági köszöntéseidet hasonló óhajtásokkal viszonzom. Örülök, hogy ide jösz, és ha jösz, a fentebbi lakásban szivesen látnak, ha egy kis szobával megelégedhetel; azért irom a teljes cimét, hogy a fiáker, melyért iy2 shillinget kell fizetned, bizonyosan ide vezessen. Különben pedig a kiszállás napját ide nem számitva, és ezután ') Kis-Ázsiában Kiutachia, hová több számos menekülttel együtt az akkori osztrák kormáuy követelésére belrbbezve volt.