Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 49 — tekintetben tanulmányaira nézve is, ezen befolyás most határozottabban kezdett mutatkozni. Itt annyira belé merült a biblia és egyéb szent könyvek olvasásába s az egyházi szertartások tanulmányozásába, hogy a mégcsak nemrég pajkos diákot ötödik káplánnak nevezték. Innen magyarázhatjuk a szent könyvekből való idézeteit is, melyekkel irományaiban gyakran találkozunk. Dániel keze alól Antal bátyjának gondnoksága alá kerülvén, a jogi tanulmányok hallgatására — mi azon idö'ben a bevégzett magyar nevelésnek szintágy sine qua non-ja gyanánt tekintetett, miként napjainkban, az egyéb kenyérkereseti vagy csak önmaguk által becses tudományok nagy hátrányára s haladásunknak mindenesetre kárára, — mondjuk, Lázárt ezen tanulmányok hallgatására nem lehetett reá bírni, bár később, katona-korában a magyar s egyéb törvényekben is szép ismereteket szerzett önszorgalma útján. E helyett bátyja házánál szorgalmasan olvasgatta az akkor megjelent s a magyar nemes fölkelő sereg vezérletére vonatkozó könyveket, buzgóan tanulmányozta a mértant, s a bajai kaszárnyában fegyverforgatás és lovaglásban gyakorolván magát, oly szép előkészületeket tett a katonai pályára, hogy midőn az ország 1812-ben a francia, háború, szerencsés folytatásához megajánlotta segélyét, akkor Bácsmegye a magyar lovas velitesekhez az ekkor még csak tizenhat éves Mészáros Lázárt főhadnagyul választotta meg. A Bácsmegye által kiállított két század lovasság később a Lichtenstein herceg nevét viselő 7-dik huszárezredbe soroztatott be ötödik osztályul, s hősünk oly kitűnően viselte magát, hogy a velitesek tisztjei elbocsáttatása után is őt főhadnagyi rangjában megerősítették a rendes lovas ezredben. 1814-ben ezredének egy részét Szlavóniába, Lipichbe tették át, s ekkor a fiatal katona természete már igen 4