Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 38 — még sem hatott rám anyira, hogy midőn a kinpadot elhagytam, mással ne gondoljak. „Azt mondja ugyanis a krónika, hogy nem volt oly magas fal, melyet át nem másztam, •— sem árok, sem kerítés, melyen át ne törtem volna. „A. phrenologok szerint szerzési orgánumom inkább kicsiny mint középszerű, s hogy ennek dacára mi ingerelhette a kis tanulót, a tiz parancsolat ötödike ellen véteni? ezt nehéz megfejteni. Elég az hozzá, az uj krajcárok fénye elcsábitott, ötöt elvittem belőlük, száraz almát vásároltam rajtuk s megettem azokat, mitsem törődvén a többivel. Ezen tettet azonban a bűnhődés még az nap követte, mert a packa azonnal bevallatta azt. Erre nehéz lánccal lebilincseltek, a látogatóknak bemutattak, láncban kellet hálnom s csak 24 óra múlva vették le rólam, meg kellvén elébb szorosan Ígérnem, hogy a másét sohasem bántom. „A második phrenologiai tünemény, mely szerzési agy-szervem dacára pénzkeresetre késztetett, azon szokásból származhatott, hogy a vagyonosabb polgárok halálát hosszú harangozással hirdették. Midőn- tehát a lélekharang megkondult, a szabadságban levő gyermekek egytül-egyig a templomba siettek meglesni a szekrestyést, hogy pártfogása alatt harangozhassanak, a miért mindig kisebbnagyobb jutalom járt. Ilyes merényekben a kis Lázár többször részt vett, a mikor öttől egész tizenkét krajcárban részesült, ezen pénz azonban halberzwölfön azonnal el is kártyáztatott, hol a toronyban, hol valamely kertszögletben. „Ezek mellett álljon végre a harmadik phrenologiai tünemény. Ugyanis szerelmi agy-szervem sem haladta meg a középszerűt, még is Trézsi, akkor a szép kis Trézsi, a ki később az igen is szép Trézsi kisasszonynyá, azután pedig, a még mindig szép Trézsi asszony-