Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 18 — nagy mértékben kezdettek; forradalom azonban vagy lázadás nem történt, miért? mert a házi szigor annak elejét vette. „A természetet igen szerette atyám, valóságban úgy mint a képekben s ezen szeretetét lovakban, tinókban és növényekben nyilvánította; értette-e Linnét? nem tudom, hanem elhiszem, hogy főnemeket állított fel, melyekből aztán az egyes fajokat fejtette ki.. Volt tehát neki gyümölcse s voltak virágai s dicsérnem kell őt, hogy orgonasípok gyanánt fejlő és mozgó gyermekeinek azok létele okát hasznosságukból magyarázta, sőt gyakorlatossngából itélve az érett és éretlen gyümölcs közti különbséget azon morállal fejtette ki előttük, hogy: a mi jobb, az jobb. De akármiként lett légyen is a dolog, okoskodás, vagy a nagyobbak példája volt-e oka? annyi bizonyos, hogy éretlen gyümölcs leszakitásaért, a tilosba menetelért vagy más ilyes kihágásért atyám az ütleget alkalmazni vagy nem, vagy csak ritkán kénytetett. „A napnak kellemei után jött az esteli élet, mielőtt azonban erről szólanék, bocsánatot kérek kitérhetni. Bár nincs agyamnak constructivitási vagyis építészeti, azaz összeállítási műszere, vagy hogy még világosabban fejezzem ki magamat: bár nincs nyelvészeti vagy szófüzési tehetségem, de mert a magyar tudós társaság tanulatlan tagja vagyok, (azaz mikor e részt épen Jerseyben, 1853ban írom, — már csak voltam!) azért a társaság statútumainak egyik cikke szerint jogom van a magyar nyelvhez is hozzá vszólanom s igy akár jól, akár roszul: a sol~ nap és diesr=nap közti határzatlanságot azzal akarom kiegyenlíteni, hogy én a napot mint verőfényt és planetáris alkotmányunk fejét, főnökét, mint Isten kegyelméből olyat, napnak hivom; ennek okozatát, azon időből származottat pedig, mely földünknek körülötte és saját tengelye körül forgásából 24 órát foglal el, — napzatnak nevezem.