Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)
— 14 — szopott s az iskolákban beléjük virgázott alárendeltséget azonnal feledhették volna, kivált Bácsban, — s ha hatott is, mivel nem saját Werbó'ezynkből származott, só't mivel a gúnyosan lenézett német hatalom tukmálta reájuk, még gyanúsnak is tartatott. „Bizony nem tudom, a delphusi, ephesusi, vagy a dodonai j ősegyház ajtajára volt-e fölirva a „Gnoti se autón," mit magyarul igy lehetne mondani: „Ismerd ki önmagadat." Magasztos jelige ez, kivált ha azt valaki más nagyobb eszek irányadásai után teheti. — Midőn ezen jeligét föl- és kitalálták, az élet egyszerűbb volt, közelébb állott a természethez s az emberek határozottan két osztályra szakadtak: polgárokra és rabszolgákra, s bár ekkor még a „Szeresd felebarátodat, mint önnön magadat" nem halásztatott ki a nagy gondolatok mély tengeréből, de a Socratesek, Plátók, Aristotelesek s mások annyi természetes és józaiiészbeli szabályokat állítottak már föl, hogy a kiben egy parányi emberiségi szikra létezett, midőn azt az „Ismerd ki önmagadat" jelmondatot megtanulta, azt másra is tudhatta alkalmazni. „Azóta a természettől igen sok század távolitotta el az embert s ez számos ész-, vallásbeli s társadalmi forradalmakon ment keresztül, melyek közt önérzete és öntudata majd emelkedő, majd meg sülyedő állapotba jutott, hol kihalt egész nemzedékekben, hol meg ujakban támadott fel, aztán bú, gond, fájdalom, harc, béke, égetés, kinzás, zsarnokság, vérengzés, gyűlölet s üldözés stb. közt váltakozva haladt, mig végre a XVIII. századba jutott. „Ennyi vértanúság, ennyi századon át folytatott lelki vajúdás után haladt ugyan az emberiség, de nem okult, azaz nem okult annyira, hogy a nagy szám boldogitásának merényletéhez foghatott volna. A francia encyclopaedisták, naturalisták s literátorok meg voltak hónukban becsületesen, alá is ástak mindent becsületesen, de mivel