Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 3. kötet (1867)

— 10 — „Mondják, hogy nem sokat sirtara, s mivel nem sokat sirtam, tehát — ezt is mondják — azért apám kedvencévé lettem. „Oxenstierna, a hires svéd kancellár, midó'n hal­doklanék, azt mondá fiának: „Hidd el, bizony kevés okosság kell egy jó kormányzathoz," — a physiologok pedig az orvosokkal együtt az mondják: „mily kevés kell egy lény képezéséhez!" Ez utóbbiaknak több igazuk van mint amannak, mert mig a számtalan állambölcs dacára bizony még ma is ebül állunk a világon, addig születik az ember mint a gomba, s azt sem tudja: hogyan ? „Az érzés és ösztön e világában mik ép fejlődött a kis Lázi mértani testségben? erről nem hallottam s tör­ténészed kiváncsiság hiányában nem is kérdezó'sködtem róla, s midőn életem kezdetének pongyolában létéről tu­dakozódni akartam volna, annak első istápjai akkor már elhaltak. Ez adatok elveszése különben nem baj, mert a későbbi idők enségem lángésztelenségét ugy is kimutatták; a bölcsői s az ember életének állati időszaka után kutatni pedig ki nem fizette volna magát, vége levén azon idő­nek , midőn a férfi-kor lángeszét vagy mély értelmét a gyermekkori csodákból kellé kifejteni, vagy midőn a ké­sőbbi ész és szellemi működést a gyermekkori mutatvá­nyoktói kellett föltételezni, hogy álljon a közmondás: „Quia prius talis, nunc etiam talis." „Három év órái és percei folytak le, midőn a kis­ded azon korszakba lépett, hogy a benyomásokról s a a kül- és körülötte levő világ hatásairól emlékezni kezdett. Mily élesek lehettek ezen első benyomások, vagy hatások, hogy ötvenkét év multán is, midőn ezeket Írom, még világosan emlékezem róluk! Az igaz, hogy ezelőtt har­minchat évvel már megkezdém egyszer életem leirását, de abban születésemig sem haladtam, midőn félbe hagytam; azonban meglehet, hogy mivel magyar törvényileg 32 év

Next

/
Oldalképek
Tartalom