Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 4 — tárukkal megbecsülhetlen szolgálatot tehettek; mert ha Windischgrátz Debrecenből kikergeti a kormányt, — mit kevés erőtetéssel aligha végbe nem vihetett volna,— ez esetben Bács s a Bánát, s vele talán az egész haza veszve van. Azon ok, hogy Görgey seregén kívül az ottani őrségek állottak a, hon legjobb katonáiból, kényszerité a kormányt azokat becsülettel megőrzött helyeikről elszólitani s a fő ellenség elé állítani. Míg tehát ezek az új csatázási térhez közeledtek, s mig egyéb készületeink folytak, addig elhagyjuk a Tisza mellékét s visszatérünk Pestre, a kormány első futása előtti dolgokról beszélendők. Képzelhetni, mily benyomást tőn az a pest-budai közönségre, midőn Görgeynek s utána az ellenségnek közeledését hallá. Bölcsészek mondják, hogy „a természetben minden összeköttetésben van"; tehát nálunk is az absolutisticus s a constitutiónális monarchiái modor a forradalmival ily viszonyban lehetett, s ennek igazolásául azt hozom fel, hogy a mint egy részről a bécsi kormány igen sok hamis és alaptalan adatot tárt a, világ elé, hogy azokkal a börzére s a közvéleményre hathasson, — ugy más részt a forradalom is nem kevés hírlapi cikkek és falragaszokban közlött hazugsággal táplálta a publikumot , hogy abban a hő buzgalmat fentarthassa s hogy azt a szükséges erő kifejtésére bírhassa. Ezért seregünk akárhol bukkant az ellenségre, mindenütt győzött; s harcosaink száma mindenhol, — mint gomba az eső után — nőtt, s mivel a kormány maga is részt vett ily híresztelésekben, végre önmaga is hitte ez adatokat, sőt csodálkozott, hogy a sereg gyönge s hogy e miatt verekedés nélkül hátrálni kényszerült. Midőn Görgey Győr elhagyását jelentette, az ellen-