Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 309 — Ezekből kitetszik, hogy Görgey valamint azelőtt, úgy Mészárosnak kineveztetése után sem gondolt a kormánynyal s magát a haza ügye fölé helyezé. A másik szereplő Perez el. Megengedem hogy ez derék hazafi volt. Dacára az átalános közvéleménynek, sőt dacára majdnem az egész katonaság véleményének, mely benne kevés hadvezénylői tehetséget akart látni, s mely őt gúnyosan csak táblabir ó-generálisnak nevezte, — én neki jó hadvezénylői sugallatokat, következőleg ügyességet tulajdonitok, mit Bács-Bánátban viselt dolgai igazolnak. Heves, tüzes, szeszélyes, alattvalói irányában most barátságos, majd meg durva és másokat bántani szerető lelkülete vala; de e mellett képes volt magát a hazáért feláldozni, ha ez áldozatot akarata szerint és függetlenül tehette. Azonban ő is túlbecsülvén magát, felsőbbséget elismerni nem birt; s mint egész polgári életében, úgy most is mindig vitázott. A többi hazai kolompos, önkényes parancsnokságától félvén, őt alárendelni iparkodott, mert mindenhol szálka volt ezek szemében. A szabad haza utolsó időszakában pedig eljárása által, — mivel nagyobb hatáskört bitorolt, mintsem a milyenre felhatalmaztatott, s mivel odáig is kiterjesztette hatalmát, hol más parancsolt: — azért csak zavart idézett elő. Bár Görgeyt honárulónak tartotta s nyilvánította, mégis midőn a fővezénylőséggel Abonyban összeveszett s midőn látta, hogy Görgey Kossuth irányában ellenzéket képez, Görgeynek barátságos ajánlatokat tett s kijelenté, hogy vele „al pari" akar működni. Ezekből tehát az tűnik ki, hogy Perez el is katonai hatalom után vágyott; hogy miért? — ezt valódilag csak ő tudja. Tán súly egyénül Görgey vagy ellenzékül Kossuth irányában ? Lássuk már most a legfőbb szereplőt, a kormányzót, július 31-kéig. Kossúth törte s ugy szólván ölte magát a munká-