Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 288 — csak a magán körökben nyilatkozott roszallólag; kihágásokra nem vetemült; nem voltak tüntetések, nem tartattak népgyűlések s még a clubbok is igen szerényen viselték magukat. Csak a piacon volt itt-ott káromkodás, s a boltokban kárhoztatás az apró pénz hiánya, s a magyar bankók miatt, minek azonban a rögtönitélő székkeli fenyegetés csakhamar gátat vetett, s minden ismét kerékvágásába tért vissza. A drágaság nagy fokra emelkedett, részint mivel a boltok a sereg szükségletei fedezésére kiürittettek, részint mivel a székhelyre most kevesebb árucikk hozatott be. Azonban leginkább emelte a drágaságot a magyar papírpénz hitelének csökkenése. A munka s a szegények keresete megszűnt, s igy mindenütt kedvetlenség és kényelmetlenség uralkodott. Az élceskedésnek vége szakadt s még az utcai gyerkó'cék is némák ló'nek. Mindenki eldugta, elásta értékesbb vagyonát; málházta, kötözte bútorait; búcsúzott, kocsit keresett, indult, Isten hozzádot mondott s magába merülve — sem áldás, sem szitkok által nem kisértetve — távozott. Ez volt a híd kiszedése után Pest állapota. Július 5-kén a kormányzó, — miután a minisztérium már előre Szegedre küldetett, — Ceglédre vonult s csak a közlekedési miniszter, Csányi maradt hátra, hogy az állam Pesten találtató vagyonát vaspályán elszállithassa. Csányi beteges állapota dacára erélylyel működött, s bár minden perce el volt foglalva, mégis tudott magának annyi időt venni, hogy a kormányzó üres lakásából az ott felejtett fontos okiratot, t. i. a sereg létszámának részletes kimutatását magához vegye, mire a fővezérrel 7-kén Szolnokra indult. Alig indult ki a kormányzó, egyebek közt a fővezérnek adott azon szavát is elfeledte, hogy ennek hire és tudta nélkül a kiadott rendeleteken mitsem változtatand.