Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 266 — embert tehetett az Olaszhonban foglalatoskodókon kivül, liol 120 ezerét mondtak létezni, s Gallicián kivül, hol készülőben és szervezésben levő zászlóaljak voltak, s hol a felizgatott parasztok 1846 óta uraságaik merényei ellenében hatalmasan rendőrködtek. Ide számítható az Erdélyből kiszalasztott 16.000 ember, kik később még Bukovinából is erősbödést nyertek; az 50.000 főre menő várőrségek, a Jellasics vezénylete alatt levő 24 ezer s Bécsben 10 ezer. Ha ezek mind nem is vezettettek egyenesen Görgey serege ellen, -— mert az idősb Nugent tábornok Pécs felől nyomult előre s osztrák osztályok másfelől is mutatkoztak, — mégis az orosz segélysereggel együtt oly tekintélyes hadi erő mozdult előre, mely feladata megoldásához eszközt bőven nyújthatott. Ram ing Haynau seregét az orosz segélyen kivül 66.000 gyalogra, 10.000 lovasra és 324 ágyura teszi, Jellasics seregét pedig 44.000-re, 7000 lovassal és 168 ágyúval, mely erő ha valóban rendelkezése alatt állott, ez Jellasicsnak vezéri tulajdonairól nem legszebb bizonyítványt nyújt, Perez el ügyességét pedig emeli, ki őt túlnyomó ereje dacára annyi ideig shakkban birta tartani. — Clamm Erdélyben levő seregét Raming csak 12 ezerre teszi. Azonban legyen akármiként, Haynau hadi munkálatait mindenesetre túlnyomó erővel kezdheté meg. Ennek ellenében a magyar sereg, ha a komáromi őrséget 10 ezerre teszszük (mely a később mindenünnen Komáromba tóduló újoncok által gyarapodott,) Görgey alatt csak 50 ezer gyaloggal, 7000 lovassal és 209 ágyúval rendelkezhetett, tehát ez mindenben aránytalanul gyöngébb volt. Az igaz, hogy ezen sereg lelkesitő eszméért küzdött s vezére is meg akará védeni szerzett babérjait, — mindazonáltal feladata felette súlyos volt.