Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 257 — lenséget helyeslő s tisztelgő üdvözletek mindenünnen gyűlnek a kormányhoz — ő se maradjon hátra s tegye meg ugyanezt: Görgey Írásban serege körében, élő szó­val pedig Rákóczi előtt kinyilatkoztatta, hogy a mit a kormányzó jul. 2-án ildomnak és nélkülözhetlennek nyil­vánitott, ő azt oktalanságnak s a sereg véleményével épen ellenkezőnek tartja. A tény megtörtént, s igy természetes, hogy a kor­mányzó mindenhol kopogtatott, mindenhol rokonérzetet gerjeszteni s ezzel ügyének támaszokat szerezni iparko­dott, még pedig majd szép mondásokkal, majd Magyar­hon erejére és képességére való figyelmeztetéssel, sőt még azon fenyegetéssel is, hogyha őt a nyugati kormányok nem segitendik, magát mindenestül az oroszoknak adja át. Ez azonban az európai diplomatia fontolva haladó eljárását nem élénkité. Beöthy Ödön Bem győzelmei után még Debrecenből oly utasítással küldetett Törökor­szágba, hogy magát először is Oláhországban fészkelje meg s onnét Stambulba jusson. — Hanem Omer pasa és Fuad efíendi nem akarván vagy nem birván számára útlevelet eszközölni s ez által az ügynek hivatalos szint adni, s mert Stambulból sem jött válasz, azért Beöthy Brassóban fennakadt s elunván ott veszteglését és Oláh­országba való juthatásának siker nélküli kísérleteit, — visszatért. A függetlenségi nyilatkozat után erélyesebb s a nyu­gati viszonyokkal ismeretesebb egyénre levén szükség, ezt a kormány a magát fölajánlott művelt s fiatal gróf Andrássy Gyulában vélte föltalálni. — Ez egyenesen Stambulba utasíttatott, hogy ott herceg Czartorinszky­nek már régebb idő óta ügyesen működő ügynökével, Csajkovszky val magát érintkezésbe tevén, a török ud­var hajlamát megnyerni igyekezzék, s azután — ha a III. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom