Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 109 — jelentek, hadi törvényszéki vizsgálat alá vétettek, s vallo­másaikból a következendőket lehete kivonni: Eder, a várparancsnok nem tudván s nem akarván önállólag parancsolni, végzendőit hadi tanács rendelte el. E hadi tanács, mig az ellenség távol volt, bő s hős nyelvvel hazaszeretetet kürtölt, s kinyilatkoztatta, hogy magát az utolsó csepp vérig oltalmazandja; hanem mind­azáltal a vár biztosítását illető kötelességet — mint láttuk — elhanyagolta. Az ellenség váratlanul megjelent, a léha őrséget a három külvárosból kiűzte, a várat elzárta s több őrségi csapatot elfogott. Ez ellen komolyan mi sem tétetett, úgy hogy az ellenség egész kényelemmel építhetett egy ágyu­telepet. Ezalatt megkezdettek az értekezések, a parlamen­tirozások, s mialatt az egyetértés felé közeledtek, addig a hadi tanács a teendők felett vitatkozott. E fontos esetben több tiszt hivatott a hadi tanácsba, hanem a védelmezést pártoló tisztek vagy leszavaztattak, vagy gorombaságok által elidegenittettek, vagy végre lehangoltattak. — A meg­adásra szavazó párt eleség- és lőporhiányt s más szük­séget hozott fel, azonban önmaga részére és javára szer­ződött. Midőn ezek közül a főbb személyek az alkut meg­kötötték, egyezkedés ürügye alatt a várból kimentek s többé vissza sem tértek. Ha nem hibázom, a chassirozást gróf Schmideg kezdé, utána Rácz s végre a leghíre­sebb Föld vár y. Eder tábornok magára hagyatván, mint cs. k. tábor­nok, az aláírást nem tagadhatta meg, s igy a fegyver­letétel s a vár átadása — szabad elbocsátás mellett — megtörtént s a magyar őrség elköltözött. Eder később az osztrákoktól hat évi rabságra itél­tetett. Földváry Pesten megjelenvén, a nép ott sziszegéssel fogadá. Földváry később, midőn az osztrák sereg el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom