Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 92 — mely a cordon-rendszert régen mint haszontalant eldobta, mégis mindenhol mindent védeni akart. A .polgárok és lakosok vagyon-megtartási kívánsága s előbbi jólétökből eredt katonátlaniassága inkább védelmet várt, mintsem azt körében felhívni tudta volna, —- s igy a házi védrendszer önkénytesen életbe lépett. Azért is, elleneink tudván azt, hogy támadni nem akarunk, ezt felhasználták s gyűllielyeikrol gyakran ki-kiütöttek, égettek és zsákmánynyal terhelten tértek vissza, s ha meg is verettek, nyerni mégis nyertek valamit. Hogy ezen hibának eleje vétessék, kezdők először a nemzetőrség használását. Ez intézmény mindenhol hasznot hajthat, a hol olyas előzmények, — mint pl. Franciaország első forradalma — időt engedtek annak kiképezésére, béke idejében a háború előkészítésére; mi azonban nálunk nem levén szükséges, gondolatba sem jöhetett, s nem is jött. S azért ezen eszme holtan született, s több időkre eltemetve fog maradni. Miért? — Mert a nemzetőrség oly intézmény, melyet ha a kor jól fel tud használni, a mint egyrészről a belső csend, rend és birtok biztosítására szolgál, ugy másrészről sok költséget megtakarít, és mi a legfőbb, a nemzetet harciassá teszi. Az elmúlt időben, Ausztriávali civakodásunk alatt egész szerkezete és életbe léptetése sok tanulságot nyújt, a legfőbbet pedig abban, mikép ne kelljen a nemzetőrséget szervezni és mikép ne használni. Noha az 1848-diki év alatti számos íiascóból tanulhattunk volna valamit, mégis ha az 1849-iki évben alkalmazott hibás használatát tekintjük, szintén ugyanazon hibákat veszszük észre; és ha a nemzetőrségi intézmény ismét életbe léptettetnék valaha, ismét ugyanazon bakokat lőnők. Oly keveset tanul az