Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

sics minden hivatalától fölfüggesztetett és enigazolásra fel­hivatott. Jellasics igen kevés idő múlva, s ha nem hibázom, Rajacsics érsek kíséretében, fényes küldöttség élén meg­jelent Innsbruckban. Mint bán és mint küldött vagy követ sem Jellasics, sem Eajacsics nem fogadtatott, sőt a ma­gyar minisztériumhoz utasittatott. — — — — — Jellasics késübb magán fogadtatásban részesült s midőn aztán ő felsége előtt is megjelent, herceg Eszterházy miniszter volt jelen. 0 felsége ez alkalomra Zsedényit bizta meg a királyi beszéd elké­szítésével. A magyar ügy jó állása ingadozni kezdett s pedig annál inkább, mert az utolsó forradalom után választott bécsi minisztérium az ellen, és pedig rendszeresen mű­ködni kezdett. Kettó' közülök pedig, ha nem hibázom: Doblhof és Krausz diplomatiai iratban még azt is igye­kezett kimutatni, hogy a királynak hatalmában sem volt egy honnak — a császárság kárával — ily kiváló állást adni. Midó'n ezen hirek megjöttek, volt jajveszéklés Magyar­honban; az országgyűlési követek lassan gyülekeztek, és megkezdődött a miniszteriális conferentiákban a trónbeszéd feletti vitatkozás. Elfelejtém mondani, hogy midőn a június 8-ki királyi kéziratok mindannyi fő-hadiparancsnokságnak (General­Commandónak) a magyar minisztérium iránti engedelmes­séget megparancsolták, Hrabovszky slavoniai főhadpa­rancsnok vagyis kormányzó külön kéziratban mint királyi biztos felhatalmaztatott, hogy Horvátországba menjen, ott a bánt kérdőre vonja, országgyűlést tartson, és mindent

Next

/
Oldalképek
Tartalom