Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 355 — A tábornokok, kik vagy a. seregnél, vagy Pesten voltak, hadi tanácsra gyűltek össze. Vetter az egész sereget Görgey alatt a gödöllőmiskolc-kassai útra, a Perezei alattit pedig Szolnoknak, a Debrecenhez való közelités megakadályozására és a tiszai átkelés védelmére szerette volna állítani. Ennek ellenében Görgey, — és pedig most Bayer, táborkari főnöke javaslatára, ki később mindenese lőn, — más tervet ajánla. Azt beszélé a hir, hogy Pusztelnik a bábolnai meglepetés után egyszerre eltűnt, s azért holtnak tartatott, mig Bécsbeni lakása és szabad láboni állása, következőleg önkénytes átmenése az ellenséghez, meg nem tudatott; és a rosz világ azt állítja: összeköttetését Görgeyvel sohasem hagyta onnan sem félbe. Bayer tehát azon tervet ajánlá — és Görgey helyesnek vitatá, — hogv ő 20,000 emberrel sebes menetben eltünend az ellenség elől s Vácon át a Duna bal partján Komáromnak tartand, Bécs felé diversiót eszközle ndő ; ez által az ellenség figyelmét magára vonva, annak erejét gyengitené és ezen manoevre által nagy erőnek a Tiszán átkelését feltartaná, rosz esetben pedig a tőle ismert felső vidéken mindig menedéket találna, s még a legroszabb esetben is végbe vinné a többi sereggel való egyesülését. Es ezen terv a fiatal tábornokokra — genialitási színezete következtében — hatván, győzött s el is határoztatott. A kettő közül melyik volt valójában jobb? én határozottan meg nem birom mondani, noha akkor többekkel én is Vetter tervét tartottam jobbnak; azonban Görgeyé is hasznosnak mutatkozott, és mivel az ellenség öszpontositott erejét Görgey után küldvén, igy önmagát gyengité, s továbbá, mivel igen sokáig hadi tétlenségben tespedett s csak polgári inquisitióval bajlódott: azért kö23*