Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 339 — lelket a fiatal seregben fönntartották s igy igen jó szolgálatokat tevének, de csekély számuk miatt nem menthetvén ők meg a hazát, (a mint sok memoirejukból kitetszik, mint p. o. Visoczkiéből, kinek iratát kivonatban az „Allgemeinea-ban olvastam,) később a magyarokkal osztakoztak a becsületben és a fáradságban. — De ha volt valami, a mi a hadügyminiszter élete keseritését elősegítette, ehhez a lengyelek becsületesen járultak hozzá, kik a honvédelmi bizottmány elnökétől derekasan pártoltattak, lévén családjában a lengyelekhez rokon hajlam, mely ügyeiket előmozdította. Elbeszélém, hogy mikor az egész hon még nem volt áthatva az Ausztriától elszakadás hasznáról, — novemberben lengyel légió állittatott fel, mit a hadügyminiszter ellenzett, őket magyar zászlóaljakba vagy csak ily név alatt besorozni jobbnak tartván. Később mind többen jöttek, pusztán katonai szolgálatot keresve, és ezek közt a lengyel vadászok, lovasok, gyalogok alakitói, u. m. Voronyeczky, Pietrovsz'ki, — Rembovszki, — Ghorsniczki, — Idzikowszki, s Plessinski. — Voltak köztük derék, bátor, becsületes törzstisztek, u. m. Zwonkowsky, — Ponyinski, — Korzelinski. — Voltak megkülönböztetett férfiak is, régi jó katonák, többek közt a derék Bulharin, — kik azonban nem lévén hivatalvadászok, sem kérkedők, bár jó szolgálatokat tevének, és jobbakat mint sok más, — igazságtalanul mégis háttérbe nyomattak. Voltak oly régi katonák is köztük, mint Idzikovski, Thorsniczki s mások, a kik ettek, ittak, hadakoztak és azt tették, mit tehettek. Végre voltak olyanok is, kik a kormányelnöknél bevezettetvén, tőle segíttetve pártolásra, és beszédök, igéretök, hizelkedéseik által céljuk előmozdítására akadtak, kik aztán mindig organisáltak, pénzt költöttek, soha sem verekedtek, és önmagukról el nem felejtkeztek. Bocsána22*