Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 23 — s a felső clerus is ápolták, — mondjuk, mivel ellenpártot alakítva, ellenállani bátorsága nem volt: többet és any­nyit kellett megadnia, hogy ez őt vagyonban és tekin­télyben károsította és a nyilvános vélemény előtt majd­nem teljesen megsemmisítette. A közép-birtokos nemesség egy része a káptalanok­kal az eló'bbeiiiekhez szított, de nagyobb része saturáltatva a Kossútli-vezette „Pesti Hírlap" eszméivel, melyet az utána következett hirlap doctrinaeri modora tovább foly­tatott, — ellenzékké vált, melyhez a fiatalság is csatlakozott. Ennek heves vére, tapasztaltságtól ugyan ment értelme, de jól pergő nyelve és sok szép szóval telt szája mindig forrongott. Az eszmesurlódások továbbá a növekedő cassinók, olvasó- s más társaságok és gyülekezetek által gyámolitattak, hol azonban, kivált az elsőkben, több pipafüst nyeletett, több kártya és billiárd használtatott, mintsem gondolatok vagy eszmék emésztettek meg; de mindezekkel, noha bizonytalan és tán sokszor triviális, de mindig egy cél vagy irány volt összekötve, t. i. hogy az összejövetelek az eszmecserét szaporítsák. Ezeknek gyupontja Pesten volt, hol a legkülönbözőbb egyéniségek ismerkedvén meg egymással, az eszmék s gondolatok súrlódása, envélemények tágitása, nemesbítése jobb előkészületeket nyert. Ottan a fiatalság más, ellen­kező gondolatokat tűrni (miket a magyar nem szeret s még kevésbbé tűr), azokat kihallgatni, kisebb magán-kö­rökben előadni merényelvén: később nagyobb és nyilvá­nos gyülekezetekben gondolatait szóba fűzni és nyilvání­tani tanulta. Innét a küzdhelyekké vált megyei gyűléseken jelent meg, hol a korlátlan szabadszólás és a pártok igye­kezete eneszniéiket kivívni, a magyar szája és szivében

Next

/
Oldalképek
Tartalom