Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)
— 226 — Schwarzenberg a politikában avatott s állhatatos jelleműnek mutatkozott, különben aristokratikus szellemíí és erélyes, dicsvágyó egyéniség, a ki 1848. novemberében miniszter-elnökké s a külügy vezetőjévé lőn. Ez maga mellé az erélyes és értelmes, az osztrák dynasztiát mindenek fölött szerető gr. Stadiont választá, s megtartotta még a megtartandókat. — — — Hg. Scliwarzenberg gr. Stadion, Krausz, Dr. Bach, Cordon, Bruck s Thinfeld kollegáival kormányozni kezdett, kiken azonban csakhamar felsöbbséget nyerve — uralkodott is. Ezekkel csak ment az ügy, a mint mehetett, később aztán — — — — feloszlatta az osztrák országgyűlést és végre, bár megtartotta még darab ideig a gr. Stadion és Bachtól kigondolt elaboratumot, (ki volt valódilag e kettő közül az akkoriban jó expediensnek tartott eszme teremtője? bizonyosan nem tudom; én azonban részemről az utóbbinak tulajdonitom,) mely „die Gleichberechtigung aller Nationalitaten, das demokratische Kaiserthum auf der breitesten Basis" volt, s e zászló alatt győzni akart, de később már az absolutisnius felé hajlott. — — — 1849. májusában, midőn már alter-ego volt és Radeczky istápolta őt, igy állott minisztériuma: Bach bel-, Krausz pénz-, Schmerling, a hires frankfurti vicepraesidens, igazságügyi, Bruck kereskedelmi, Thienfeld közlekedési s épitészeti, gr. Thun (március előtt Pulszkyféle külföldi levelező) nevelés és oktatási-, és hogy a magyar és horvát-faj is legyen képviselve: gr. Gyulai hadügy- s Kulmer báró horvátügyi miniszter. — — — Az uj viszonyok közt, midőn előbbi társaim leköszöntek s leköszönésükbe engem is beléfoglaltak, eszméim