Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 151 — késztetésemre visszahivatásoni kérésével feleltem, de azért készületeimet folytattam. Visszaliivatásomat megtagadtak, s igy, hogy a folytonos felhívásnak eleget tegyek, siettetem a készületeket; az ostromhoz készülést azonban pedáns, de theoretikus hadi tudományokkal telt fejű táborkari főnököm, csakhogy olvasottságát fitogtathassa, a rendszeres ostromláshoz szükségesek kérelmével mindig továbbra halasztotta. Végre nem várakozhatván tovább, az ostrom napja meghatároztatott, mit azonban a 3 hó óta várt, de most akadályul jövő eső két napig hátráltatott, mert az ottani feketés föld felületét síkossá tette. Az egész sereg 16 zászlóaljból, két huszárezredből, egy huszárosztályból, 8 ágyu-ütegbó'l állott, mely utóbbi egy 12 fontos üteget is számlált; ezekhez járult még némely önkénytes csapat is, melyek azonban csak házi szolgá latra használtathattak. A 8 zászlóaljból álló sorezredbeliek — (kikkel volt egy kilencedik (Turszky) is, de mivel ez csak 180 emberből állott és Becsét védte, számba sem vétetett,) — gyengék levén, alig számláltak 6000 szuronyt; a 8 honvéd-zászlóalj a teljes hadi lábat megközelítette s igy lehetett összesen 8000 gyalog; — a lovasság számlálhatott 2000 lovat. Az ágyu-ütegek hiány nélkül voltak. Ezen eró'ből Futakon létezett egy zászlóalj, egy huszár-osztály s fél ágyúüteg volt az összeköttetésnek Péterváraddal föntartására. A székely huszárosztály 80 haszonvehetó' lóból állott; a többinek az Erdélyből tartó nagy menet alatt felturósodván a háta, tanyázó helyén maradt. — Ha a betegek számát, mihez a cholera is kezdett járulni, s az ottani őrségeket levonjuk, ugy a működő sereg száma az ostromló napon talán 9000 gyalogot s 1500 lovast számlálhatott a tüzéreken kivül. Sz. Tamás természettől erős fekvésű hely volt, melyet a rácok még jobban — noha csak föld-sáncokkal —