Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 130 — mi az azelőtti koronái districtusnak gyakran zsarnokoskodó hivatalnokai ellen botrányokban tört ki, ugy hogy az vérengzéssé fajulván, katonai erőt kellé oda küldeni. A később szerencsétlen Kiss altábornagy, a Hannover huszárezred akkori parancsnoka vala a zavarok és kihágások fékezésére kiküldve, ki az első zabolátlanságot fékezni tudta ugyan, de a nélkül, hogy a kedélyeket egészen lecsillapíthatta volna. Eleintén a hódolatot és engedelmességet parancsoló júniusi királyi kézirat első benyomása alatt mindenki engedelmeskedni látszott. Az ottani főhadi parancsnok, báró Püreth, magyar neje miatt is hajolván az igazságos magyar ügyhez, mivel a zavarok engedetlenség és a földesurak elleni fondorkodás képében nyilatkoztak, Rukavina nevü várparancsnok dacára is segédkezet nyújtott. A kikindai kihágás rosz példája áthatván a hasonviszonyu bácskai koronái districtusra, — melynek hatósági székhelye Becse volt, — ott is vérengzésekre szolgáltatott alkalmat, és láttuk, mily következményeket szült. Mig csak az úgynevezett provinciáié nyugtalankodott, a békét — habár erőszakkal — könnyű vala fenntartani; hanem később, midőn a katonai fegy alatt lévő határőrök is féktelenkedni kezdének, a dolog igen komolylyá vált, és sok szerencsétlenségnek lett szülőanyjává. Azon viszonyok, melyekben a határőrök az 1848-iki törvények előtt Magyarországhoz állottak, mivel tudvák, nem szükség azokat említenem. A bécsi főhadi tanácstól kapván minden személy-, vagyon- s ügybeli engedményezést s gyarapodást, egyedüli földi gondviselésüknek azt tartották. — A főhadi tanács a tartoniánybeli hadi parancsnokságra ruházván az ajánlatokat, előterjesztéseket és kisebb, de igen csekély dolgokban az eredniényezést is, ez volt az úgynevezett vice-gondviselés. Ez pedig a kormány érdekében működvén, a törvényeket megtartotta