Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 6 — tároznom kellett. S igy minisztertársaimat keresem föl, mint olyanokat, kik a tettleges szolgálatban régiebbek s engem újoncot legalább a kezelésre (Handgriff) betaníthattak. Herceg Eszterházy, Magyarország Aberdeenje nem volt otthon; segédje, vagyis az úgynevezett államtitkár, Pulszky Ferenc barátom, (vagyis inkább akkor még nem barátom, hanem másnapi barátom,) be kezde vezetni a körülmények tömkelegébe és megismertette velem a szereplőket, kik közül, t. i. a német miniszterek közül, egyet sem ismertem; és ha ismertem is, nem igen használt volna, mivel a helybeli politika még akkor talán alig eszmélt, és ha eszmélt, az ingó vagy ingadozó főszemélyek határozatlanságánál fogva felületes tervrajznál egyebet nem mutathatott. S igy még száznál több okot hozhatnék fel, melyek közül csak egy igénytelent érintek itten, „hogy vagy testileg, vagy fejileg nem voltak helyökön." A volt magyar kancellária termeiben ekkép polgárminiszteri alakomban körül kellé tekintenem, s udvariassághoz fognom, hogy a tárcámat itten ellenőrzendő, vagy vélem közremunkálkodó, vagy pedig ellentálló hasonló hadügyminiszteri tényezőket uj helyzetemben kiismerjem, és hogy előbbi subordinált helyzetemből kilépve, velők beszélgetvén, megismerkedjem. Az igaz, hogy a régi H. K. Rath épületében 35 évi szolgálatom ideje alatt csak kétszer voltam; először 1816ban mint veles, *) következőleg mint zérus, s másodszor 1842-ben mint major, következőleg mint 1/m rész valami. Nem igen sokra vágyó szellemem szerint meglátogattam mindenkit, mint Suvarow tette, midőn Pétervárott az udvarba először lépett s az ajtónállótól kezdve mindenkit megcsókolt, de sem nem kért, sem nem keresett valamit, ) Lovas önkénytes.