Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 104 — az aulától vezetett közvélemény szorosabban megadni óhajtotta. — — — — — — — — — — — — — — — — — A magyarokkali egyezkedés félvállról vétetett, s a mult idők több szerencsés példájának emlékezete némileg felbátorította a bécsi kormányt erre, miután a bonyolódásokból és a végveszélyek széleiről annyiszor felszabadult, Azonban, a mint már talán felhoztuk, az ausztriai minisztérium egy kidolgozott diplomatiai emlékiratban megtagadta a fejedelem azon jogát, hogy egy kiváló alkotmányt szentesíthessen; következőleg a magyar állam lételét kétségbe hozá. — Azt is emiitettük, hogy a magyar minisztérium megkérte a magyar királyt, miszerint a horvát és határőrvidéki súrlódásokat, s e vidékek ellenkezését megszüntesse s a zavargókat a törvény iránt hódolatra intse és parancsolja, és ennek valósitására János fó'herceget, mint a császárnak Innsbruckban tartózkodása alatti alterégóját bizná meg. — Itt még azt kell megjegyeznem, mikép a magyar minisztérium János fó'herceg jobb értesitése és a bécsi minisztérium megcáfolása végett juliushó 4-én kelt promemoriát adott be a bécsi kormánynak, mely a mint a hon jogait védelmezé, ugy a horvát kibékülés iránt felvilágosításul szolgálhatott Batthyányi elnök és Eötvös ezen ügy miatt majdnem 10 napig időzött Bécsben, hanem János főherceg velők nem beszélt, mivel Jellasics, midőn a magyarokkal