Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

80 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Nézetem szerint a protestáns autonómia oly jog, mint minden más jog, a melyet igen is juxta legem, de nem contra legem lehet gyakorolni, és azt hiszem, hogy nincs protestáns ember az országban, még Mocsáry Lajos t. képviselőtársamat sem véve ki, a ki sértve látná a protestánsok autonóm jogát azzal, hogy ö nem választhat, vagy nem tarthat meg a tanári vagy tanítói állomásban oly egyént, a ki a tárgyalás alatt levő fejezetben foglalt büntettek valamelyikét elkövette a király, a magyar állam, a monarchia, és az alkotmány ellen. T. ház! En igen nagy tisztelettel hajlok meg a politikai jogok gyakorlata előtt, azoknak fenntartását, megvédelmezését részemről is kötelességemnek tartom; hanem ugy vélekedem, hogy nem érdemel több figyelmet, mondhatni, nagyobb tekintetet az, a ki az ezen fejezetben elkövetett bűntények valamelyikét elkövette, mint pl. azon szerencsétlen szegény ember, a ki nehéz anyagi viszonyok között, talán épen családjának fentartása, talán gyermekeinek az éhhaláltól való megmentése czéljából vesz el néhány idegen forintot. Az én benső meggyőződésem tehát az, hogy midőn az ezen fejezetben foglalt bűntényekről méltóztatnak szólani: ne méltóztassanak azokat kiválóan a politikai bűntények categoriájába tenni, mert e fejezetben vannak oly bűntények is, melyek nem kirzárólag politikai bűntények. Ennélfogva általában ezen §-t, ugy a mint van, elfogadtatni kérem. (Helyeslés.) Elnök: Mocsáry képviselő ur félreértett szavainak helyreigazítása végett kiván szólani. Mocsáry Lajos: T. ház! Várady Gábor t. barátom tökéletesen félreértette tegnap a „semmit rólunk, nélkülünk" elvére vonatkozólag mondott szavaimnak értelmét. Legkevésbbé sem akarom kétségbe vonni azt, hogy ezen háznak joga van a nemzet nevében intézkedni, de ezzel semmi összefüggésben nem volt az, a mit mondtam. Én szavaimat ugy értettem, hogy akár a jó, akár a rosz embert, mint állampolgárt érdekli az, hogy az állam ügyei, a melyektől függ az ö közvetlen személyes jóléte is, miként intéztetnek: ennélfogva joga van arra befolyást gyakorolni, e jogával van is módja élni, t. i. szavazati jog által. Ez minden állampolgárnak veleszületett joga, melyet semmi esetben tőle elvenni nem lehet, kivéve természetesen, mikor el van zárva, mikor nem képes e jogot gyakorolni. Ez volt szavaimnak értelme, nem pedig az, a mit — meglehet, az én hibám miatt, röviden fejezvén ki magamat és talán nem eléggé fejtvén ki ezen eszmét, — t. barátom Várady Gábor ur abból következtetett. Hosztinszky János: T. ház! En részemről a beterjesztett módositvány ellenében a törvényjavaslat 138. §-t ugy, a mint szövegezve van, elfogadom. Mindenekelőtt reflectálnom kell ezen törvényjavaslatnak 54. §-ára. Ezen §-nak elfogadása által a t. ház elfogadta egyszersmind általánosságban azon elvet, hogy a szabadságvesztés-büntetés mellett, mint mellékbüntetés egyszersmind a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztés is alkalmaztatik: tehát a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése, mint mellékbüntetés alkalmazása ellen most kifogást tenni nem lehet; és általában azt tartom, hogy ezen vitát minden fejezetnél ismételni talán még sincs helyén, mert el van ezen kérdés döntve, mint mellékbüntetés a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése már el lévén fogadva. A mi most különösen azon kérdést illeti, vájjon ezen mellékbüntetések a jelen fejezetben elősorolt bűntényekre: milyenek a felségsértés stb., alkalmazhatók-e vagy nem, azaz hogy Mocsáry t. képviselő ur módositványa elfogadtassék-e vagy nem, a ki azon hitben van, hogy ezen bűntettekre a mellékbüntetések ne legyenek alkalmazhatók, én részemről, t. ház, kijelentem, hogy igenis elismerem, hogy lehetnek esetek, mikor a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, mint mellékbüntetés igen súlyos, és azt is