Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

70 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. Perczel Béla igazságügyminister. A mi a felségsértésnél a családtagok feljelentési kötelezettségét illeti, ezen kérdés a bizottságban behatóan lett megvitatva, s a tagok nem zárkóztak el azon tekintetek elöl, melyek az ily gyöngéd családi kötelékek figyelembevételét ajánlják; azonban a bizottság tagjai nem hunyhatnak szemet azon elsőrendű állami érdekek előtt sem, melyek a felségsértés büntette által megsértetnek, és melyek kihatván a társadalom minden rétegére, sokkal magasabban állanak, mint egy család nyugalma. Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, hogy ha a törvényhozás a szerint járna el, hogy bizonyos cselekmények, bizonyos körülmények közt erényekké válnak, akkor alig lehet codexet csinálni. Épen a legborzasztóbb cselekvények azok, melyek bizonyos adott viszonyok közt bizonyos társadalmi osztályok által a legnagyobb erényeknek tekintetnek. Ezen cselekmények olyanok, melyek irányában a társadalom exlex állapotban van; a rendkívüli viszonyokat pedig rendszeresíteni, s rendszeres condificatio tárgyává tenni nem lehet. Sárkány József tvszéki elnök utal arra, hogy ha a 134. §. ilyszerü kiterjesztése valamely positiv előnyt nyújtana, akkor meg kellene tenni; minthogy azonban sikere úgy sem lesz a rendelkezésnek, ennélfogva elhagyható volna. Perczel Béla igazságügyminister kijelenti, hogy tekintve a legkiválóbb szakférfiak részéről ismételve nyilvánított aggályt, megfontolás alá veszi, vájjon nem lesz-e a felhozott és tagadhatatlanul fontos ellenérvek daczára is czélszerü, ha a legközelebbi rokonok feljelentési kötelezettségére vonatkozólag a 134. §-ban kivétel állapittatik meg. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása (mj. 134. §. tsz. 135. §.) Szilágyi Dezső felvétetni kívánja, hogy a czélba vett felségsértés feljelentésének elmulasztása csak akkor büntettetik, ha a felségsértés elkövettetett. Csemegi Károly államtitkár szerint a feljelentés elmulasztása büntetendő, ha a jelen fejezetben érintett bármely büntetendő cselekvény követtetett el. Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy ez esetben a §. sokszor alkalmazhatlanná válnék, mert esetleg a feljelentő már egy előkészületi cselekvényről bir tudomással. Oly előkészületi cselekvénynél, melyet bűntett nem követett, lehetlennek tartja a feljelentés elmulasztásának büntetését, mert e mulasztás semmi bajt nem okozott. Pauler Tivadar előadó az esetben, ha a büncselekvény abban hagyatott, érti a büntetlenséget, de akkor nem, ha azok, kik a cselekvényt el akarták követni, felfedeztettek. Ennek kimondása megfosztaná a törvényt psychicai hatásától Csemegi Károly államtitkár hivatkozik arra, hegy a feljelentés elmulasztásánál a veszély elhárítása a criminalisticai ok és a szövetség kivételével még az előkészületi cselekményeknél is büntetni kívánja a feljelentés elmulasztását. A bizottság kimondja a §-ban, hogy a feljelentés elmulasztása nem büntetendő, ha a czélba vett bűntett abbanhagyatott. [4.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (mj. 134. §. tsz. 135. §.) A felségsértés feljelentésének elmulasztása büntetés alá vétetik azon rendkívüli veszély tekintetéből, mely ezen bűntett elkövetése által az államot és annak lételét fenyegeti; ha tehát a szövetkezők lemondtak tervükről, azt abban hagyták: a feljelentés elmulasztásának veszélyes következményei és annak következtében büntethetőségének alapja is megszűnt, mint a ministeri indokokban is meg van érintve. A bizottság tehát a feljelentés elmulasztásának büntetlenségét „ha a czélba vett bűntett abban hagyatott", e §-ban világosan kimondotta és az egész §-t minden félreértés kikerülése végett határozottabban szövegezte.