Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

50 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. nak — a mi itt egyértelmű a felségsértéssel — nyilvánította nemcsak azon cselekményeket, a melyek az ausztriai monarchia, annak feje, annak szervezete ellen elkövettetnek, hanem azokat is, a melyek a német szövetség területi épsége, szervezete és biztonsága ellen követtetnek el. — Nem áll ezzel az ausztriai büntető törvénykönyv egyes egyedül. Ugyanily sanctio alá helyezték azt a többi német államok büntető törvényei, melyek 1836. óta keletkeztek. Azt jelenti-e ez, hogy az ausztriai császár feladta souverainitását, hogy a statusát beleolvasztotta Bajorországba, Würtembergbe, Szász-Weimarba ? Nem. Ezen statusok a szövetségi okiratok szerint nem is államjogi, hanem nemzetközi viszonyban állottak egymással, mert a szövetségi okiratok mondják: „Ein völkerrechtlicher Vérein" nemzetközi egyesület. Ez nem államjogi viszony, mert azzá csak később lett némi értelemben, az 1866-ik események után és miután a birodalmat megalkották. Ha tehát ezen: „Völkerrechtlicher Vereinu-nak tagjai, melyek megtartották souverainitásukat, mindenre nézve, kivévén azt, hogy egymás között nem harczolhattak, és hogy egymásnak védelmére voltak kötelezve ; ha ezek, kik külföldön külön képviselettel birtak, külön zászlókkal, külön hadsereggel, ha ezen királyok, kik büszkeségüket helyezték abba, hogy souverainekké lettek, az ezen század háborúi folytán bekövetkezett események következtében, mint a bajor, a hannoverai király; ha ezek és az osztrák császár, a ki magát souverain jogai tekintetében bizonyára nem akarta a Bundestagnak alárendelni, legkevésbbé 1852-ben; ha ezek törvényeikben fölvehették a szövetség szerkezetének védelmét, a nélkül, hogy ezzel souverainitásuknak praejudicáltak volna: nem vagyok képes átlátni, hogy mi praejudicálnánk Magyarország államjogának, ha egy más, velünk szövetségben élő statusnak, még pedig oly szövetségben élő statusnak, melylyel dynastiánk egy és melylyel közös védelemre vagyunk kötelezve, ha — mondom — egy ilyen statusnak védelmét törvényeinkbe iktatjuk. Ázt mondja a t. képviselő ur: azt kellett volna tenni, a mit az észak-német büntető törvénykönyv tett. Bocsánatot kérek, midőn a német büntető törvénykönyv a Hochverrathról és a Landesverrathról szól, ugyanakkor a többi szövetséges államokról is beszél s azt mondja: „Wer einen Bundesfűrsten, wer die Verfassung des Norddeutschen Bundes" és a többi. És azt az észak-német törvénykönyv felségárulásnak veszi. Ezen kifejezés: „Feindliche Handlungen gegen befreundete Staalen" azon államokat illeti, melyek ezen szövetséghez nem tartoznak, hanem vele barátságos viszonyban élnek. Azt lehetne kérdezni, hogy az olyan államok, melyek velünk barátságos viszonyban vannak, mint pl. Brittania, miért nincsenek benn e fejezetben és miért nem rendeltetnek büntettetni az ilyen államok ellen elkövetett cselekmények? Ezt tegnap megérintette a t. államtitkár ur. Azért nem: mert az ilyen cselekmények megfenyítésének elhatározása Horvát- és Tótországra is kiterjedő törvényekkel kell, hogy történjék. Ez az oka, hogy innen erre vonatkozólag kimaradt a rendelkezés. Nem akarok hosszas lenni, de, t. ház, minthogy ez az elnevezés „osztrák-magyar monarchia" törvényeinkben már elfogadtatott, minthogy ezzel Magyarország függetlenségének praejudicálva semmikép sincsen, minthogy ezen kifejezésében: „a monarchia másik állama" egyenesen benfoglaltatik az, hogy Magyarország társországaival együtt külön állam létjogával bir ; minthogy az által, ha törvényeink megvédik a velünk szövetségben levő államnak intézményeit, a melyeknek védelmére az ország kötelezve van, — még pedig nemcsak fegyverrel a külföldön, hanem az erre vonatkozó merényleteknek törvény általi megfenyitésével is, minthogy mondom, ezzel nem látom az ország függetlenségié veszélyeztetve, mert ezt más szövetséges államok is teszik, a mint tették a német államszövetség souverain államai és Svajcz kantonjai: azért én a tárgyalás alatt levő szakaszt, ugy a mint van, elfogadhatónak nemcsak tartom, de a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés a középen.) Elnök : Fel fog olvastatni a beadott módositvánv.