Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)
52 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. A kiemelt szavak kizárják a békés átalakulásra irányzott szellemi agitatiót. Forradalom, az állam szétszakítása az, a mi e törvény alá esik. A czél: erőszak általi elérése az állam alkotmánya felforgatásának és a territoriális integritás violatiojának. Az alkotmány felforgatására nézve kérdés tehető: hogy azon minister cselekménye, a ki az alkotmányt rendeletileg megszűntnek nyilvánítaná, vagy annak egyik garantiáját, valamelyik részét hatályon kívül helyezné: erőszakot képez-e? Kétségtelenül. Mert merénylete a rendelkezésére álló fegyveres erő által támogattatik, habár tettleges ellenszegülés nem létében: a fegyveres erő tettleges kifejezése és beavatkozása nem is következett be. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalásai (mj. 126. §.) A §. első pontjában a „törvényes trónöröklés rendje" a „trónöröklés törvényes rendje'"-vei cseréltetett fel. A §. 3-dik pontjára vonatkozólag Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy az osztrák büntető-javaslat nem védi meg azt, a mit a jelen szöveg ; hogy a monarchia magyar államának területe erőszakkal a másikhoz ne csatoltassék. A kölcsönösség kívánja, hogy ily cselekvény felségsértésnek nyilváníttassák a másik rész által is. Kérdi a minisztertől, van-e erre kilátás ; mert ha ily intézkedés nem jő be az osztrák törvénybe, akkor, bár helyes, innen is kitörlendö. — Csemegi Károly államtitkár helyesli az intentiót, s indokoltnak tartja, hogy külön érintkezés kezdessék a két minisztérium közt az iránt, hogy a két törvény analóg intézkedéseket tartalmazzon. — Komjáthy Béla nem lát szükségesnek ily érintkezést sem, s a kérdéses intézkedéseket egyszerűen kihagyandóknak véli, mert nekünk nem az Ausztria s Magyarország közti kapcsot, hanem a magyar alkotmányt kell védeni. E kapocs még az 1867-ki törvényekben sincs ugy kifejezve, mint a jelen javaslatban. Csak az uralkodó személye által képezett kapcsolatot kívánja e §-ban védelmeztetni. Az osztrák terület védelmezésével e törvénynek semmi köze, inkább kifejezendő az, hogy „a magyar állam önállósága és függetlensége s az ezt biztosító törvények" védelmeztessenek meg. — Perczel Béla igazságügyi miniszter megjegyzi, hogy a magyar államjog felfogása részint az 1848-ki, részint az 1867-ki törvényekben meg van állapítva, s e §. dispositiói teljesen megfelelnek a fennálló törvényeknek. — A §. elfogadtatott, a 3-ik pont azon fentartással, hogy az osztrák törvénybe is hasonló intézkedés lesz felvéve. [3.] A képviselőház tárgyalása (127. §. — 1877. nov. 29. ülés). Tombor Iván jegyző (olvassa a 127. §-t.) Hegyessy Márton: T. ház! Mindenekelőtt ki kell nyilatkoztatnom, hogy midőn ezen §-hoz szólok, s midőn ennek második pontjában egy helytelen, közjogunk által nem igazolható kifejezést helyessel kicseréltetni óhajtok, s midőn annak 3. pontját átalakíttatni indítványozom, nem az ezen oldalon ülő pártember beszél csak belőlem, hanem egyáltalában a magyar ember, s ha százszor a kormány padjai mögött ülnék, akkor is ugyanezen nézetet hangsúlyoznám, ugyanezen inditványnyal állanék a t. ház elé. (Halljuk.) Mit mond ezen §. ? Nem tekintve a 2. pontban foglalt ezen kifejezésre: „Osztrák-magyar monarchia", mely az 1867. XII. t. cz. szerint is egészen idegen kifejezés s abban a törvényben sehol nem használtatik, e §. 3. pontjában azt mondja, hogy Ausztriának tartományai épugy hazát képeznek a magyar emberre nézve, mint Magyarország; más szavakkal az van ezen §-ban kimondva, hogy közjogi szempontból Magyarországot teljesen összeolvasztja Ausztriával. T. ház ! En megvallom, vagy az osztrák tartományokat nem tudom annyira szeretni mint a mennyire ezen §. parancsolja, vagy hazámat jobban tudom szeretni; de az ellen
