Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XX. Fejezet. A testi sértés. — 3oi —3o2. §§. [2.J Ministeri értekezlet. Tárgyalás alá vétetvén a testi sértésről szóló XX. fejezet. Funták Sándor ügyvéd azon kérdést veti fel: vájjon helyesen vannak-e mondva: „a ki másnak testét . . . megsérti." Csemegi Károly államtitkár erre azt válaszolja, hogy azért kellett használni ezen szót: „testét"*, mert különbséget kellett tenni a becsület megsértése közt, mely az embert erkölcsi tekintetben támadja meg. Sárkány József törvényszéki elnök azon kérdést intézi a javaslat szerzőjéhez : vájjon a 290. §-ban bennfoglaltatik-e azon eset, midőn valaki olykép sértetik meg, hogy egész életére valamely szellemi betegségbe esik? Megtörténik ugyanis igen sokszor, hogy valakire nem physikailag, hanem psychikailag hatnak, és ez által bizonyos betegség idéztetik elő ; pl. az illető epileptikussá lesz. Csemegi Károly államtitkár erre megjegyzi, hogy a testi sértés két részre oszlik az egyik a violatio corporis, a másik: a crimen laesae sanitatis. A 290. §. e kifejezést használja: testi épségét vagy egészségét megsérti. A lélekállapot megzavarása: az egészséget sérti; és ha ezen eredmény dolose idéztetett elő : igen is a XX. fejezet szerint lesz büntetendő. A 290. §. változtatás nélkül elfogadtatott. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A testi sértések bünösségi fokozatának meghatározása, és ahoz képest felosztása a tudomány legvitásabb kérdései közé tartozik. A ministeri indokok (535—540. 1.) bőven kifejtik az ellenkező nézeteket; mig az orvosok túlnyomó része azon véleményen van, hogy a tudomány csak könnyű és súlyos testi sértéseket ismer, ámbár ezek egyikének sem képes criterionját általánosságban tüzetesen meghatározni, ugy másrészt a sértések többes osztályozása mellett, annak következményéhez képest a birák a gyakorlat emberei nyilatkoznak, azok tehát, „kik a törvény hatását a mindennapi életben megfigyelni leginkább képesítve vannak." A M. I. ahhoz képes, mint a sértés következményei 8 napnál hosszabb ideig tartottak vagy nem, a testi sértés bűntettét vagy vétségét állapította meg. A ministeri indokok azonban főleg tekintettel az esetek különbségére és a büntetési fokozat arányos meghatározásának nehézségeire, a bűntett és vétség közt egy harmadik categória beékelésének czélszerüségét elismerik, és a törvénynek annak megfelelő ujabb szövegezését közlik. A bizottság a ministeri indokokban kifejtett nézetekhez járulván, tekintettel a nyolcz napon túl kiható sértések súlyának és következményeinek nagy különbségére, a súlyos testi sértéseket a szerint osztályozta, a mint 20 napnál hosszabb ideig tartott, vagy 20 napot tul nem haladott, de nyolcz napnál tovább tartott bajt okoztak; az előbbieket bűntettnek, az utóbbiakat vétségnek minősítette. E szerint, valamint más büntetendő cselekmények péld. a hamis vád, lopás, sikkasztás, csalás, stb., ugy a súlyos tesi sértések is, a sértés súlyához, vagy az azokból eredt következményekhez képest, büntettet, vagy vétséget képeznek. E bizottság meggyőződve lévén a hármas felosztás szükségéről óvakodott uj és szokatlan elnevezések alkalmazásától, és a tudományban, a gyakorlatban meghonosodott osztályozást súlyos és könnyű testi sértésekre megtartotta; de a súlyos testi sértéseket súlyukhoz képest büntettek és vétségekre osztotta, mig a könnyű testi sértések mindig vétség jellegével birnak. 302. §. A súlyos testi sértés bűntette három évig terjedhető börtönnel, — a súlyos testi sértés vétsége egy évig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, — a könnyű testi sértés vétsége pedig : hat hónapig terjedhető fogházzal és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.