Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

474 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. A fennemlitett két irányeszme souverain követelményeit, mint kategorikus imperativust, de ezzel együtt, a megoldásnak minden nehézségét is, maguk előtt találták a törvényjavaslat előkészítői, s ámbár az ujabbkor literaturája, valamint a legújabb büntetőtörvénykönyvek s tervezetek igen becses útmutatásul szolgáltak : mindazonáltal talán épen a literatura bősége, s a törvényhozási munkálatok forrásainak, s az azok fölötti bírálatoknak rendkívüli arányai, és változatos árnyalatai fokozták a félénkségét, s tornyositák a különben is nagymérvű nehézségeket. Egy tekintetben mindazonáltal könnyebb és kedvezőbb volt a mi helyzetünk, mint a legtöbb állam büntető törvénykönyveinek elökészitőjeié. A magyarnemzet minden rétegében ugyanis már régen gyökeret vert népies és népszerű jogi meggyőződés, támogatva multak traditioi, és 1843-ik évi törvényjavaslatunk büntetési rendszerének egyik, bizonyos tekintetben túlvitt vezéreszméje által, bátorságot adtak a jelen javaslat előkészítőinek azon, habár a legtekintélyesebb részről, a legerősebb érvekkel támogatott felfogás mellőzésére, hogy lehessen bármely büntetési nem annyira absolut, hogy attól, bármily nyomatékos enyhítő körülmények fennforgása esetén se lehessen eltérni. Ismerve nemzetünk ezen megingathatlanná vált erős meggyőződését: a törvényjavaslat előkészítői bátorságot vettek maguknak, szakítani a sok helyütt megtámadhatlan dogmaként fennálló tantétellel, s már a 89. és a 90. §§-ba beírták azon nagyfontosságú elvet: hogy átváltoztathatlan büntetési nemet, a magyar törvény j avaslat egyátalán, s a halálbüntetést illetőleg sem ismer! Ez által lényegesen könnyebb lett feladatunk a XVIII. fejezet legnehezebb intézkedéseinek megállapításánál; s ezzel alább szállt egyszersmind azon veszély nagysága is, mely a szándékos emberölés legsúlyosabb, és közvetlenül azután következő fokozata közti határvonalnak nem a legtüzetesebb, talán nem minden kételyt eloszlató meghatározásából egyébként származhatnék. A magyar nemzet jogérzetének repugnantiája az absolut büntetések ellen egy másik tekintetben is kiváló előnyös hatást gyakorolt törvényjavaslatunknak épen e legveszélyesebb, és legtöbb felelőséggel járó intézkedéseire. A szakférfiak, valamint a publicisták ismerik azon legújabb kísérletet, mely a gyilkosság és az emberölés közti elválasztó vonalt illetőleg, az eddig alapul elfogadott psychologiai mozzanat helyett, az elhatározó súlypontot az erkölcsiségi mozzanatra iparkodik helyezni. Nagy és rendkívüli horderejű kérdés ez, melynek jogosultságát elvitatni nem lehet, mely fölött egyszerűen keresztül hatolni, komoly törvényhozási munkálatnál a fölületesség vádjának felidézése nélkül nem szabad. Mi nyugodtan vizsgálhattuk meg a kérdést, s habár nem mérnök elhatározni: vájjon ez leend-e valaha azon uralkodó eszme, mely a két eset elválasztásának csalhatatlan regulatorát képezendi? de azt határozottan állithatjuk, hogy az ezen eszmében kifejezett előnyök, a mi törvényjavaslatunkban érvényesítve vannak. A mi törvényjavaslatunk XVIII. fejezetének alapintézkedései: az ezen legújabb szempontból kiinduló bírálat alatt sem omlanak össze. Az uj kísérlet alapeszméje tudvalevőleg az, hogy szándékos emberölésnél, az elválasztó elemnek a praemeditatioban való megállapítása nem biztos; mert a praemeditált szándékból eredő emberölés ép ugy származhatik nemes motívumokból, mint a legaljasabb rugókból és így az emiitett elem a büntetés, különösen a halálbüntetés biztos tényezőjét igazságosan nem képezheti. Ezzel ellentétben — mondja az uj theoria — a moralitás kriterion jávai való megkülönböztetés: az egyik esetet enyhébbnek fogja megállapítani, mint a másikat. Legyen igaz az állítás. Annyi tagadhatatlan, hogy az esküdtek számtalan felmentő verdictjei a nemesebb indokokból származó gyilkosság eseteiben, az uj eszme mellett szólanak. Mindez nemcsak nincs ellentétben a mi rendszerünkkel, hanem ellenkezőleg, a mi rendszerünknek csak újabb, erősebb és határozottabb igazolását képezi. A mi javaslatunk a legsúlyosabb bűntettnek objec-