Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XVII. Fejezet. A rágalmazás és a becsületsértés. — 263. §. 155 Kiiib. 263. §. Rágalmazás és becsületsértés esetében, az állított tény illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha []: 1. a sértett, közhivatalnok, vagy hatóságnak tagja, s az állítás vagy [] kifejezés, hivatásának gyakorlatára vonatkozik ; 2. a büntető eljárás, az állított tény miatt, az állítás idején már meg volt indítva; 3. az állított tény jogérvényes ítéletiéiben valódinak mondatott ki; 4. a sértett fél annak megenged éseta birosag előtt maga kívánja; 5. a vádlott igazolja, hogy állításának czélja a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt. Az állítás vagy kifejezés valódiságának bebizonyítása a vádlott büntetlenségét eredményezi. A kiiib. módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet a mj. 251. 1. pontjához és 2. pontjához [2]. — A kiiib. jelentése [3]. — Ministeri indokok a 254. §-hoz [4]. A kiiib. jelentése e §-t illetőleg [5.] Ministeri indokok (Mj. 251—252. §§. — Tsz. 263—264. §§.) Szabad államban nem lehet követelni, hogy az emberek a becstelenekről, a gazokról is mindig csak jót mondjanak, vagy hallgassanak. Ez tűrhetetlen állapot lenne, ilyent csak az absolutismus tervezhet saját eszközeinek oltalmára. A mi törvényjavaslatunk távol áll ily természetellenes, egy egészséges állami és társadalmi rendszerrel össze nem egyeztethető, de azonfelül még esztelen követeléstől. A törvényjavaslat megnyitja a törvénykezés sorompóit annak, a ki bűnnel vagy becstelenséggel vádolt valakit, különösen, ha ez közhatósági közeg, hogy bizonyítsa állítását; a törvényjavaslat büntetlenséget biztosit, s még becsületsértés miatt sem bünteti a megtámadót az esetre, ha a tény, melylyel a sértett személyt vádolta, való. Ha valaki nyilvánosan azzal vádolja az orvost, hogy szakmáját illetőleg tudatlan, hogy ennek vagy amannak halálát okozta, és ha e miatt az orvos által bíróság elé vonatik, a bizonyítás meg van engedve. Ha bebizonyítja, a mit mondott, nem fog büntettetni; sőt esetleg az állítólagos rágalom miatt ö ellene kért büntetés helyett az orvost érheti a 280. §-ban megállapított büntetés. De mint említők, nem föltétlen e bizonyítási jog. A magánéletnek sem a törvénybe, sem a köz-, sem pedig egy jogosult magánérdekbe ütköző viszonyai előtt el vannak zárva a törvénykezési discussionak utjai. A felvilágosodott törvényhozás nem fogja megengedni, hogy egy nő erényének rágalmazója a I. s II. mj. 251. §. Az állított tény valódiságának bebizonyítása meg van engedve, s ha az bebizonyíttatott, az állító, illetőleg a sértő fél büntetlenségét eredményezi a következő esetekben : 1. ha a sértett, közhivatalnok, vagy a közhatóság tagja, s az állítás vagy a sértő kifejezés, hivatásának gyakorlatára vonatkozik ; 2. ha oly tény állíttatott, mely miatt akkor, midőn állíttatott, a bűnvádi eljárás már folyamatban volt; 3. ha az állított- tény végérvényes ítéletben valódinak mondatott ki; 4. ha a sértett fél, a bíróság előtt maga kívánja, hogy az állítás valódiságának bebizonyítása megengedtessék. 254. §. A 251., 252. és 253. §§. intézkedései becsületsértés esetében is alkalmazandók.