Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XVII. Fejezet. A rágalmazás és a becsületsértés. — 261. §. utján elkövetett vétség három hónapig terjedhető fogsággal, és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. En t. ház nem tartanám jónak, ha fogságbüntetés ezen esetben pénzbüntetésre változtathatnék át, én épen ezen esetben nem tartom megengedendőnek, hogy a szabadságbüntetés színlett enybitési okokért pénzbirsággal változtassák át s ennélfogva bátor vagyok a következő módosítást beadni: „Az ezen §-ban előforduló fogházi büntetés nem változtatható át pénzbirsággá." Elnök : A módositvány fel fog olvastatni. . Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt), Simonyi Ernő : T. képviselőház ! Én az előbb Markhot János képviselő ur által tett módosításra nézve akarok némi észrevételt tenni. Csemegi Károly államtitkár ur nem akarja azon megkülönböztetést tenni, hogy ha valaki más irányában meggyalázó kifejezést használ, vagy meggyalázó cselekményt követ el; már pedig nézetem szerint a kettő között igen nagy a különbség, mert utóvégre verba volánt és a szóbelileg elkövetett sértés sokkal kevésbbé sértő és igy pénzbírság által büntethető meg; holott ha például valaki oly jelet mutat egy másiknak, mely által ennek elmebeli tehetségeit alacsonynak veszi, ez a t. államtitkár ur nézete szerint még nem meggyalázó cselekmény; de midőn meggyalázó cselekményről van szó, én ez alatt oly cselekményt is értek, hogy ha például valaki a másikat az utczán leköpi, vagy korbácscsal megveri,' vagy hasonlókat tesz. No már, hogy az egyenlő legyen azzal, ha valakit szóval bántalmaznak, azt részemről el nem ismerhetem; és azért azt hiszem, hogy oly cselekmény, mely igen súlyos testi sértést is foglalhat magában: ne csak pénzbirsággal, hanem fogsággal is büntettessék. Egyébiránt igen természetesen a biró bölcs belátására és discretiójára kell bizni azt, hogy ha azt látja, hogy enyhítő körülmények forognak fenn, és nincs valami meggyalázó cselekmény, hogy akkor a büntetést enyhítse, vagy esetleg egészen engedje el a fogházbüntetést. Pauler Tivadar előadó: T. képviselőház! Zay Adolf képviselő ur indítványára bátor vagyok megjegyezni, hogy itt a fogházbüntetés és a pénzbírság nem alternative, hanem cumulative fordulnak elő, tehát a fogház „és" a pénzbírság; az pedig, hogy ne lehessen megváltoztatni a fogházat soha, az ellenkezik a bírónak az enyhítő rendkívüli körülmények esetén megadott azon jogával, mely a törvényjavaslatnak általános részében meg van állapítva. Már Hosztinszky képviselő ur is tette ezen indítványt annak idején, de a r. ház azt elvetette. A mi a Simonyi Ernő képviselő ur által mondottakat illeti, én nagy különbséget látok a gyalázó és gyalázó cselekmény között már a felfogásban is; de épen azért különbség is van a büntetés kiszabása közt és a minimum nincs is meghatározva, hanem azt a biró a körülményekhez képest mérheti ki. (Helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt fel fognak az indítványok olvastatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Markhót János és Zay Adolf módositványát). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 201. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk.) Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 261. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja s e szerint a módositványok elesnek. A képviselőház tárgyalása. Zay Adolf képviselő indítványa. A 201. §. után a következő új §. vétessék fel : 262. §. A ki valakit azért, hogy mást párviadalra ki nem hiv vagy a kihívást el nem fogadja, megvetéssel fenyeget, vagy becsületében sért, három évig terjedhető bortönnel büntetendő." — A képviselőház függőben tartotta ez indítványt a párviadalról szóló fejezet tárgyalásáig. 57*