Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

4ir> III. A btkv. tárgyalása részleteiben. dolus megvan abban, hogy a terjesztő oly tényt állított, melynek valódiságáról nem volt meggyőződve. A rágalom veszélyessége a valótlan ráfogás elterjedésében áll, a ki tehát azt terjeszti, ép azon eredmény eszközlésén működik, mely eredmény ellen van intézve a büntetési sanctio. [2] Ministeri értekezlet (247. §.) Sárkány József t. elnök megjegyzi, hogy ha valaki közmegvetésnek tétetik ki, ez becsületsértés, és nem rágalom; igen nehéz lesz a becsületsértés és a rágalom közötti demarcationalis vonalt, a §-ban adott fogalom-meghatározás alapján meghúzni. Csemegi Károly államtitkár ez ellenében a következőkre utal : Az igaz — hogy a demarcationalis vonal meghúzása igen nehéz; de ez nem oldja fel a törvényhozást attól: hogy a rágalmat súlyosabban büntesse, mint a becsületsértést. Alig van két büntetőtörvénykönyv — hacsak az egyik nem recipiálása a másiknak — melyek a rágalom fogalommeghatározására nézve megegyeznének, A törvényjavaslat indokaiban ez iránt részletesebb fejtegetés foglaltatik. Teljes tűzetességgel mi sem vagyunk képesek mindent megkülönböztetni. De a természettudós sem képes pontosan meghatározni, hol végződik a domb, és hol kezdődik a hegy, hol végződik a patak és hol kezdődik a folyó? És mégis meg vannak ezek a fogalmak. Ugy mint a természetben, az ethicai életben is vannak fogalmak, a melyeket mathematikailag meghatározni nem lehet, de a melyeket nagyban és egészben különválasztani mégis szükséges. Az előkészületi cselekmények elhatárolása a kísérleti cselekményektől szintén igen nehéz, de a criminalistának meg kell küzdenie ezen nehézségekkel. A §. változtatás nélkül elfogadtatott. 259. §. Egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rágalmazás: ha a rágalmazd állítását nyomtatvány, vagy nyilvánosan kiállított képes ábrázolat által tette közzé vagy terjesztette. Mj. 248. §. - Kiüb. 259. §. I. és il. mj. 248. §. Egy évig terjedhető Kiüb. 259. §. Egy évig terjedhető f o gállamfogházzal, és 10L0 frtig terjedhető pénz- házzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rágalmazás, ha a büntetéssel büntetendő a rágalmazás: ha a rágalmazó állítás nyomtatvány (4. §.) vagy rágalmazó, állitá s á t nyomtatvány [ ], vagy nyilvános helyre kiállított képes ábrázolat által nyilvánosan kiállított képes ábrázolat tétetik közzé vagy terjesztetik. által tette közzé vagy terjesztette. A kiüb. módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok. A sajtó egyik leghatályosabb eszköze lévén az eszmék nyilvános terjesztésének : a mint leghasznosabb, ugy a legveszélyesebb is lehet. Oly cselekményekre nézve tehát, melyek bűnössége, vagy bünösségi fokozata, a nyilvánosságtól, a terjesztéstől van föltételezve, természetes, hogy a sajtó, mint a terjesztés legmesszebbható módozata, különös szempont alá kerül. A rágalom és a becsületsértés, eltekintve a nyilvános terjesztés egyik vagy másik módozatától, büntetendő cselekményt képeznek. Nem azért vétség a rágalom, s nem azért büntettetik a rágalmazó, mert a becstelenitö tényt hirlapban állította: a tett maga közönséges delictum, csupán a terjesztési módozat, illetőleg eszköz a kivételes. De igen is indokolt az ezen rendkívüli eszköz által terjesztett rágalom súlyosabb büntetése; először